Az az iránymutató terv, amelyről hétfőn Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő megállapodott, és amelynek alapelveit ismertették, egyetlen világos üzentet hordoz: az eurózóna soha többé nem engedi meg egyetlen tagállamának sem, hogy túlköltekezzen és nagy adósságot halmozzon fel - írja kommentárjában Gavin Hewitt, a BBC európai ügyekkel foglalkozó vezető szerkesztője. Sarkozy megfogalmazása szerint azt akarják üzenni a világnak, hogy Európa visszafizeti adósságait és lefaragja deficitjeit.
Ha Berlin és Párizs javaslatait elfogadják, akkor az eurózóna óriási lépést tesz a monetáris és fiskális unióvá válás felé. A tagországoknak Brüsszel javára le kell mondaniuk az adózással és a költségvetési kiadásokkal kapcsolatos döntési szabadságuk egy részéről, igaz, az majd a hét végi csúcs nyomán válhat világossá, mennyire csökken nemzeti szuverenitásuk. Az biztos, hogy a javaslattevők márciusig dűlőre akarják vinni, mely tagországok lépnek be az új szerződés keretei közé, és melyek nem.
A legalapvetőbb alapszabály az lesz, hogy a háromszázalékos GDP arányos költségvetési hiányt átlépő államoknak automatikusan életbe lépő szankciókkal kell szembe nézniük. További pillére az új világnak, hogy az új szabályokat vállaló országoknak törvényben kell kötelezettséget vállalniuk költségvetésük egyensúlyban tartására. Mindezek nem egy ország parlamentjének képviselőinél kicsaphatják a biztosítékot.
Engedmények is születtek
Merkel és Sarkozy egyaránt tett engedményeket a hétfői bejelentés előtt. A német fél feladta azt a követelését, hogy az Európai Bíróság vétót emelhessen a nemzeti költségvetések ellen, cserébe Párizs elfogadta a szabályszegőket sújtó automatikus büntetések elvét. Sarkozy emellett tudomásul vette, hogy a közös eurózónás kötvények kibocsátása a távoli jövőbe tolódott ki.
Összességében úgy tűnik, hogy a terv alapvetően a német vízión alapszik, amelynek lényege, hogy szigorú szabályokkal kell ellenőrzés alatt tartani a tagországok gazdaságpolitikáját, és ha kell kemény megszorításokkal le kell szorítani a költségvetési hiányt. Ez nem könnyíti meg a választások előtt álló francia államfő helyzetét.
Ok, de ki fizeti a mostani cechet?
Sarkozy konzervatív pártjának kihívói, a francia szocialisták máris arról beszélnek, hogy a nagy alkudozások sokadik menetét kiütéssel megnyerték a "megszorítások". Szerintük az államfő egyszerűen letette a fegyvert a német konzervatív kormány és Angela Merkel előtt. A brit miniszterelnök, David Cameron tegnap óta azon studírozhat, hogy kihasználja-e a helyzetet. Kérjen-e újabb kivételes engedményeket országának az EU-s szabályok betartása alól cserébe az uniós alapszerződés módosításának támogatásáért.
A legnagyobb kérdés azonban az, hogy nem késett-e el már minden beavatkozás. Az új tervről hónapokig fognak egyeztetni az uniós tagállamok, miközben a javaslat egy szót sem ejt arról, ami a piacokat minden bizonnyal a leginkább érdekli, nevezetesen, hogy mi lesz a sürgős teendőkkel. Hogyan akarják Európa nagyjai leépíteni az eddig felhalmozott adóssághegyeket, miközben az eurózóna gazdasága gyakorlatilag stagnál.