A napokban Szlovákiában komoly visszhangot váltott ki a legerősebb parlamenti ellenzéki párt, a Smer azon állítása, hogy a visegrádi négyek közül éppen a legkisebb átlagbérrel rendelkező Szlovákiában a legdrágább az alapvető élelmiszerekből összeállított fogyasztói kosár. A Smer szerint 1 liter teljes értékű tej, 250 gramm vaj, 10 tojás, 1 kiló cukor, 1 kiló só, 1 kiló dara, egy 1,3 kilós csirke, 1 vekni fehér kenyér, 10 sima kifli és 3 kiló burgonya Szlovákiában 410 koronába kerül; ugyanezeket a termékeket szlovák koronára átszámítva Csehországban 326 koronáért, Lengyelországban 231 koronáért, Magyarországon 401 koronáért, és az európai uniós egybevetési alapot nyújtó Ausztriában 631 koronáért vásárolhatnák meg. A Trend szlovák gazdasági hetilap és a SME napilap a múlt héten külön-külön kontrollvásárlást folytatott a vizsgált országokban, és Szlovákia szempontjából mindkettő egyértelműen kedvezőbb végeredményt kapott. A SME szerint a fenti fogyasztói kosár Szlovákiában 331,30 koronába, Csehországban 309,90 koronába, Magyarországon 452,90 koronába, Lengyelországban 238,90 koronába, Ausztriában pedig 587,80 koronába került. Ennek alapján már korántsem Szlovákia számít a legdrágábbnak, bár azt a SME elismeri, hogy az átlagbérhez viszonyítva igaz a legdrágább jelző. Ugyanis a 14 066 koronás szlovák átlagbér mellett az ismertetett fogyasztói kosár a fizetés 2,36 százalékát teszi ki, a 131 ezer forintos magyar átlagfizetésnél ez az arány 2,16 százalék, Csehországban 16 522 cseh korona átlagnál 1,49 százalék, Lengyelországban 2450 zloty átlagnál 1,13 százalék, végezetül a 2420 eurós osztrák átlagbérnél mindössze 0,58 százalék. Ha az Eurostat 2003-as adataiból indulunk ki, amelyek a vásárlóerő-paritást veszik figyelembe, akkor kiderül: az uniós átlagot 100 százaléknak véve Lengyelország árszintje összességében az EU-átlag 61 százalékán mozog, Magyarország esetében a mutató 49, Csehországnál 47, Szlovákiánál csak 42 százalék. A megkérdezett szlovák elemzők egyébként nem tartották meghatározó fontosságúnak a Smer fogyasztói kosarát, mivel az élelmiszerek mellett egyéb alapvető létfenntartási és lakhatási kiadások is vannak, ráadásul a bruttó bérek sem teljesen mérvadóak, hiszen különböznek az adókulcsok, ráadásul a szociális juttatásoknál is nagyok az eltérések. Ezért az egy főre jutó GDP tekinthető a legobjektívebb mutatónak, s e téren Szlovákia ugyan lemarad Csehország és Magyarország mögött, ám határozottan megelőzi Lengyelországot.