Amikor Barack Obama első elnökválasztási kampányidőszakát élte, a "zöldnek lenni" hozzáállás olyannyira népszerű volt, hogy még a nagy olajtársaságok is erősíteni látszottak a megújuló energia iránt tanúsított elkötelezettségüket. A mostani elnök republikánus kihívója, John McCain pedig a globális felmelegedés elleni fellépést sürgetett. Most, hogy újabb elnökválasztási kampány kezdetét, a négy évvel ezelőtti helyzet már csak távoli emlék - írja a The New Times. Az olaj-, gáz- és szénipar leghatalmasabb szereplői közül többen is az Obama leváltására irányuló erőfeszítéseket finanszírozzák, vagy legalábbis igyekeznek a jelenlegi elnököt egy, a fosszilis energiahordozók számára kedvezőbb politika irányába terelni. Az elnök korábbi szövetségesei, akik a szél- és napenergia, illetve az üvegházgáz-kibocsátás korlátozása mellett álltak ki korábban - kiábrándultak, vagy egyszerűen csak csöndben ülnek pénzükön.

Az idei kampányban a fosszilis lobbi fokozottan támogatja Mitt Romney programját, támadó hangvételű újsághirdetésekben vonják kérdőre Obamát a tisztaenergia-politikája miatt, vagy éppen tévéreklámban kritizálják az adminisztráció olyan lépéseit, mint például a légszennyezéssel kapcsolatos új szabályozás, vagy a Kanadából olajat szállító Keystone XL vezeték megépítésének elhalasztása. A fosszilis energiahordozókat támogató, illetve a megújulókat kritizáló televíziós hirdetésekre ebben az évben a lap becslése szerint több mint 153 millió dollárt költöttek, ami körülbelül négyszerese a tiszta energia mellett kiálló hirdetésekre, a globális felmelegedés veszélyére felhívó sajtómegjelenésekre, és az Obama-kormányzat vonatkozó eredményeit bemutató reklámokra elköltött 41 millió dollárnak.

Éles kontrasztban

Az energiatémával foglalkozó idei kampányüzenetek éles kontrasztban állnak a négy évvel ezelőttiekkel. Akkor a globális felmelegedés volt az egyik elsőszámú téma, a zöld energiaforrásokat népszerűsítő hirdetésekre elköltött dollárok pedig jócskán fölülmúlták a fosszilis lobbi költéseit - állapítja meg a lap a The Times felmérésére hivatkozva. Előbbiekre 152 millió dollárt költöttek, utóbbiakra pedig mindössze 109 millió dollár ment. A 2008-as helyzetet jól jellemzi, hogy például a Chevron a geotermális energiaforrás kiaknázása terén elért eredményeit kürtölte világgá jókora médiafelületen, John McCain pedig dollármilliókat költött a klímaváltozás elleni harc nevében a nap- és szélenergia mellett szóló hirdetésekre.

A klímaváltozás elleni harc azonban lendületét veszítette a kongresszusban, a republikánusok többséget szereztek a képviselőházban, a közbeszédet pedig mindinkább az olyan témák határozták meg, mint például az üzemanyagárak. Miután Obama egyéves moratóriumot vetett ki a Mexikói-öbölben való olaj- és gázkitermelésre a 2010-es BP-katasztrófára válaszul, az elnök új energiastratégiával jelent meg.

Az "all of the above" ("a fentiek közül mind") stratégia a korábbiaknál nagyobb mélységekben engedélyezte a tengeri olajkutatást, új térségeket is megnyitott az olaj- és gázipar előtt, mint például az alaszkai sarki vizek. Mindez a fosszilis energiaforrások számos kritikusának illúzióit szertefoszlatta, és jelentősen mérsékelte Obama-támogatási hajlandóságukat. A hangsúlyváltozások után vélemények szerint az Obama-kormány energiapolitikája szinte megkülönböztethetetlenné vált a Bush-adminisztráció stratégiájától. Ráadásul, az "all of the above" vegyes jellege, és az ebből fakadó olyan intézkedések, mint például a Keystone vezeték megépítésének elhalasztása a fosszilis lobbi tetszését sem nyerte el. A nagy játékosok közül sokan azért támogatják Romney megválasztását, mert a republikánus kihívó új szárazföldi és tengeri területek megnyitását ígérte a kutatások előtt, emellett a szél- és napenergia támogatásának megszüntetését, illetve a szénalapú villamosenergia-termelést támogató szabályozást.

A The Times elemzése szerint az energiatémák olyannyira kiemelt szerepet játszanak az idei kampányban, hogy vetekednek a munkahelyekkel és az általános gazdasági helyzettel kapcsolatos kérdésekkel. Az energiatéma egyébként a négy évvel ezelőtti kampányban vetült föl először mint nagy hirdetési téma. Akkor az Al Gore nevéhez kötődő Szövetség az Éghajlat Védelméért (Alliance for Climate Protection) becslések szerint 32 millió dollárt költött el a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozó hirdetésekre. A szövetség, ami ma már a Climate Reality Project néven fut, ebben a kampányban a tévé helyett a közösségi médiára, a képzésekre, illetve a szervezésre fókuszál. A megújuló energia amerikai ügyének persze az olyan esetek sem használnak, mint a Solyndra esete. A kaliforniai napelemgyártó ugyanis mintegy félmilliárd dolláros állami hitelt megkapva is csődbe jutott, és a republikánusok kedvelt hivatkozási alapjává vált.

Ezzel együtt, bizonyos, a környezetvédelmet kiemelt fontosságú ügynek tartó csoportok továbbra is Obamát támogató hirdetési tevékenységet folytat, akár a televízió felületén is - noha bevallásuk szerint nem konkurrálhatnak a világ leggazdagabb vállalataival.

Energy voters

Az idei kampányban egyértelműen az olaj- és gázipar nagyját reprezentáló Amerikai Petroleum Intézet költi a legtöbbet energetikai témák megjelenítésére, a becslés szerint eddig mintegy 37 millió dollárt csak televíziós hirdetésekre. Bár direkt módon nem említi, könnyen felismerhető, hogy kampánya ("I'm an energy voter") a Romney-féle álláspontot képviseli: ellenzi a fúrásokat visszafogó szabályozást, és erősen kritizálja az olajipari támogatások Obama által tervezett leépítését. Mellette pedig csaknem további kéttucatnyi hasonlóan tőkeerős, a fosszilis lobbit képviselő csoport aktivizálta magát a kampányban.

Bizonyos társaságok és iparágak fenyegetve érzik magukat - fogalmaz a jelenséget elemző Kantar Media elnöke, Ken Goldstein. Ha pedig a társaságok és iparágak fenyegetést érzékelnek, hirdetnek. Obama elnök gyakorlatilag embargó alá helyezte az amerikai földön és vizeken való energiatermelést - fogalmaz Benjamin Cole, az American Energy Allience szóvivője, a nem konvencionális földgáz-kitermelés (palagáz) erőteljes egyesült államokbeli felfutása ellenére is.  A szervezet mintegy 7 millió dollárt tervez a kampányban elkölteni.

Romney republikánus kampánycsapata legkevesebb 13 millió dollárhoz juthat közvetlenül az olaj-, gáz- és szénipartól. Összehasonlításul, Obama elnök és a demokraták az elmúlt két évben nem kaptak 1 millió dollárt a fosszilis iparágtól. A tisztaenergia-ipartól közvetlenül mindössze 78 ezer dollárt gyűjtöttek be Obama és demokratái.