Ismételjük el a nyilvánvaló tényt: az atomháború maga a végzetes, visszacsinálhatatlan, elképzelhetetlen méretű emberi katasztrófa - kezdi oroszországi beszámolóját a BBC. Erre azért van szükség, hogy lássuk az abszurditását annak a diskurzusnak, amely az orosz médiában kibontakozott. Egyes rádió- és tévéműsorokban úgy beszélnek az emberek az atomháborúról, mintha az valamiféle reális jövőbeni forgatókönyv lenne, amitől nem kell nagyon megijedni.

Az eszement társalgást az ukrán válság kirobbanása, illetve a Nyugat és Oroszország között ezt követően kialakult súlyos konfliktus indította el. Ahogy Jurij Szaprikin liberális újságíró megjegyezte: már-már közhelyszerűvé vált ez a téma a médiában. Szaprikint meglepte, hogy az Ekho Moszkovi független rádióállomás műsorvezetői és betelefonálói lényegében úgy beszélnek a nukleáris hóborúról, mintha a parkolási díjak emeléséről társalognának.

Jöhet az atom, no problem

És ez még a legenyhébb formája az ügynek. Más rádióállomásokon még riasztóbb módon kerül szóba ez a téma. Miért félünk az atomháborútól? - tette fel a kérdés a Kreml-párti Gavarit Moszkva egyik műsorvezetője, Alekszej Gudosnyikov a múlt hónapban. Ezt követően arról kezdett értekezni, hogy az emberek egy része túlélte a Hirosima és Nagaszaki elleni 1945-ös atomtámadásokat, amelyek nem voltak olyan súlyosak, mint Drezda lebombázása fél évvel korábban.

A nukleáris háborúval kapcsolatos félelmek szerintem eltúlzottak - jutott el végkövetkeztetéséhez a 26 éves műsorvezető.

Drága elnökünk lőhet

A "magas színvonalú" szellemi hadjárat kezdőlövése tavaly március 16-án, a Krím Oroszországhoz csatolásáról tartott népszavazási színjáték napján dördült el, amikor Dmitrij Kiszeljev orosz tévészemélyiség kijelentette, hogy Oroszországnak olyan fegyverei vannak, amelyekkel radioaktív hamuvá teheti az Egyesült Államokat.

Később egy dán újságnak adott interjújában azzal védekezett, hogy ez csak "technikai jellegű" megjegyzés volt a részéről, nem a vágyait fejezte ki. A téma azonban láthatóan izgatja, hiszen az állami tulajdonú Rosszija 1 tévécsatornán futó heti show műsorában többször is visszatért rá.

Legutóbb február elején hozta szóba nukleáris fegyverek ügyét, amikor az orosz katonai doktrínából idézett. Ebből kiderül, mik a feltételei az atomfegyverek bevetésének. Kiszeljev kiemelte, hogy nem csupán egy atomcsapás utáni megtorlás eszközeként vethetők be, hanem akkor is, ha bármilyen katonai agresszió az orosz állam fennmaradását, létét fenyegetné. Emellett megjegyezte, hogy az elsütőgombon Vlagyimir Putyin államfő ujja van, őt pedig, mint az köztudott, feltétel nélkül támogatják az orosz emberek.

Inkább szakadjon szét minden

A diskurzusban tehát úgy tálalják a nukleáris összecsapás lehetőségét, mint amire szükség lehet a nemzet megóvásához. Az orosz katonai doktrína legutóbbi, múlt év végi felülvizsgálata előtt felmerült, hogy vegyék bele a megelőző nukleáris csapás indításának lehetőségét. Végül ezt nem tették meg, amit igen bölcs döntésnek tart Alekszandr Golc katonai elemző, a moszkvai vezetés egyik bírálója.

A Kreml-párti média azonban imádja azt a képet sugározni fogyasztói felé, hogy Oroszország anyácskát létében fenyegetik, oly nagy veszélyben van, hogy a végső pusztulás megelőzése érdekében szükség lehet egy atomháború kirobbantására is. Ez ugyan elpusztítaná a földi életet, de tudomásul kell venni, hogy ahol fát vágnak, ott hullik a forgács. A tévéhíradók tele vannak arról szóló hírekkel, hogy a NATO katonai erőket csoportosít körbe-körbe az orosz határok mellé. A kommentátorok úgy beszélnek a Nyugatról, mint amely elszánta magát Oroszország elpusztítására.

Még a szovjetek is jobbak voltak

A Gazprom-Mediához tartozó NTV-n január végén Szergej Markov politológus, Putyin egyik ismert híve és ideológusa azt mondta, hogy a Nyugat arra készül, hogy eltörölje az orosz embereket a föld színéről, kiradírozza Oroszországot emberi történelemből. Néhány nappal később Kiszeljev heti show-jában kijelentette: Oroszország létezése nem része Amerika tervének.

A szovjet időkkel összehasonlítva meglepő, milyen léhán kezeli az orosz média a nukleáris háború kérdését. A szovjetek is büszkék voltak nukleáris arzenáljukra, de utálták volna bevetni atomfegyvereiket, minden áron igyekeztek elkerülni az atomháborút. Az orosz média egy részében azonban már nem tartozik az elképzelhetetlen szörnyűségek közé a nukleáris világégés.