Elképzelhető, hogy nem lesz elég az ukrán pénzügyek rendbe tételére az a 17 milliárd euró kedvezményes hitel, amelyet a Nemzetközi Valutaalap még tavasszal nyújtott a kijevi vezetésnek - ismerte el David Lipton, a Valutaalap igazgatóhelyettese a CNBC-nek nyilatkozva. Ami azt illeti, nem okozott nagy meglepetést ezzel a kijelentésével.

A szakértők hetek óta arról beszélnek, hogy az IMF alulbecsülte a GDP idei visszaesését, illetve a hrvinya várható értékvesztését és nem számíthatott rá, hogy az ország délkeleti részén kirobbanó polgárháború milyen károkat okozhat. Így nekik nem mondott újat az igazgató, aki szerint a Ukrajnában kialakult válság minden résztvevőjének együtt kell működnie a pénzügyi krízis elhárításában. Eszerint tehát a nyugatbarát kijevi vezetésnek, az ország délkeleti részén önálló állam kiépítésén munkálkodó az oroszbarát szeparatistáknak is szót kellene érteniük egymással.

Valutaválság

Lipton úgy éli, hogy enélkül nem lehet ellenőrzés alatt tartani Ukrajna pénzügyi folyamatait. Ez utóbbival valószínűleg arra utalt, hogy az ország az államcsőd felé tart. A GDP - az IMF ötszázalékos várakozásával szemben - nyolc százalékkal zuhanhat idén és a Világbank várakozása szerint 2016 előtt nincs esély növekedésre. A hrvinya árfolyama napok óta hanyatlik - egy év alatt értéke 90 százalékát veszítette el a dollárral szemben.

Együtt dolgozunk ukrán kollégáinkkal a gazdaság stabilizálásán - fejtegette Lipton. A közös munkát, a hitelprogram sikerét veszélyezteti az országon belüli konfliktus elmérgesedése. Az IMF vezetősége abban bízott, hogy a szeptemberben aláírt tűzszünet után javul a helyzet, ám ezzel éppen ellenkező irányba mozdultak a dolgok: a kormány és a szeparatisták ellentéte kiéleződött és a tűzszünet szétesni látszik.

Lehetne valamit csinálni

Lipton beszélt az Oroszország ellen elfogadott nyugati szankciókról is, annak ellenére, hogy a Valutaalap nem vesz részt ebben az akcióban. Az IMF szakértői úgy látják, hogy az intézkedéseknek vannak következményeik, miközben az orosz kormány ellenlépéseinek hatása nem igazán látszik meg Nyugat-Európán. Németország orosz gázfüggősége miatt kiszolgáltatottabb helyzetben van más országoknál, de amíg az orosz gazdaság működik, addig nem várható, hogy ebből komoly gondok adódjanak.

Az igazgató szerint a legutóbbi adatok arról tanúskodnak, hogy az európai gazdaság továbbra is nő, bár nem olyan gyorsan, ahogy kellene. Ezért volna ráció a gazdaságösztönzésben. Az eurózóna a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest.