Bár a befektetők elsősorban Törökország és Ukrajna helyzetét vizsgálják árgus szemekkel, Oroszország sem éppen tartozik a leginkább sérthetetlen országok közé - véliTimothy Ash. A Standard Bank vezető elemzője elsősorban likviditási szempontból tartja kockázatosnak az országot, dacára a látszólag stabil helyzetének. Példaként hozza fel a 2008/2009-es időszakot, amikor is Oroszország 600 milliárdos devizatartalékkal rendelkezett, fizetési mérleg többletet mutatott, és költségvetése stabil volt, mégis komoly bajba került. A Lehman-válság időszakában az olaj hordónkénti ára 31 dollárra esett, ami kihatott az egész gazdaságra és hatalmas bajba sodorta az orosz gazdaságot.
Ash elismeri, hogy a helyzet ma már bizonyos szempontból megnyugtatóbb. A devizatartalék szintje újra 500 milliárd dollár felett van, a nemzetközi környezet kevésbé agresszív, mint a korábbi időkben, és a költségvetés, az árfolyamrendszer rugalmasabb, valamint a fizetési mérleg is többletet mutat (bár ezek mértéke alacsonyabb, mint 2008-ban).
Ugyanakkor beárnyékolja Oroszország helyzetét és nyugtalanságra adhat okot az, hogy a tőkekiáramlás magas: az Orosz Nemzeti Bank adatai szerint 50 milliárd dollár évesítve. Emellett a múlt években jelentősen növekedett a külső adósság, főleg a bankok és a vállalatok terén. 142 milliárd dolláros emelkedés volt megfigyelhető az elmúlt 12 hónapban, ami 20 százalékos növekedésnek felel meg, miközben a külső adósság/GDP arány 40 százalékos. Ez egy igen nagymértékű növekedésnek számít kis időn belül - mondja Ash.
A másik fontos tényező, ami nagy veszélyt hordoz magában az olajár. Az olajár alakulása jelentős mértékben befolyásolja a költségvetést, amit az is mutat, hogy a költségvetés bevételi oldalának közel 50 százaléka származik olaj- és gázkereskedésből. Így egy esetleges olajárzuhanás megingathatja az orosz gazdaságot és még nagyobb méretű gyengülést idézhet elő. Ez külösen azért fájhat, mert mindeközben a kormány felhívta a figyelmet egy költségvetési lyukra, ami a hiányt 0,4-ról 2 százalékra nyomhatja fel, és mindez magas olajárak mellett. A feljegyzésben egyébként Timothy Ash Törökországot és Ukrajnát sorolja a leginkább veszélyeztetett országok közé a magas külső finanszírozási igénye és jelentős külső kitettsége miatt.