Az ausztriai választások után a világsajtó nagy hangon tudatta olvasóival, hogy Németország után újabb EU-s tagországban tört előre a radikális jobboldal. A Szabadságpárt (FPÖ) 26 százalékos szavazati aránnyal gyakorlatilag holtversenyben második lett a szociáldemokratákkal (SPÖ). Nem tartja igazán indokoltnak a "meglepetést" Carl Bildt volt svéd miniszterelnök, aki a Washington Postban publikálta véleményét.

Bildt szerint nyilvánvaló, hogy az osztrák választóközönségnek "tele van a hócipője" az egymást követő konzervatív-szociáldemokrata (ÖVP-SPÖ) nagykoalíciókkal, amelyek évtizedeken át kormányozták az országukat. A Szabadságpárt nem tett mást, mint hogy learatta ennek az elégedetlenségnek a politikai hozamát. Nem véletlen, hogy az október közepi parlamenti választások előtt készült közvélemény-kutatások szerint az FPÖ tisztán második volt az ÖVP mögött.

Kapcsolódó

Nacionalista közbeszéd

Az idei európai választási időszakhoz igazodva az ÖVP felrúgta a legutolsó nagykoalíciót, előrehozott választásokat íratott ki, majd gyorsan fordított politikáján, felkarolva a bevándorlásellenes, nacionalista közbeszédet. És nem volt ezzel egyedül: még az SPÖ is beállt a sorba, hogy kivédje az FPÖ előrenyomulását.

A hazardírozás végül bejött a konzervatívoknak, új, 31 éves vezérükkel az élen tisztán (több mint 30 százalékos szavazati aránnyal) nyertek, amit annak köszönhetnek, hogy sikerrel mobilizálták azokat, akik a korábbi szavazásokon nem vettek részt, illetve sok választót el tudtak csábítani az FPÖ-től.

A Szabadságpárt az egyik választási plakátján arra hívta fel az emberek figyelmét, hogy a legfontosabb választási témákat, a menekültkérdést, a határellenőrzést és az iszlám ügyét ők tűzték napirendre. Bildt úgy véli, hogy bár van ebben némi túlzás, ám ezzel egyidejűleg zavarba ejtően nagy az állítás igazságtartalma is. Ezek az ügyek annak ellenére nagy súlyt képviselnek az európai választásokon, hogy az elmúlt években gyengült a bevándorlási válság.

Új dunai öv

A svéd politikus szerint ma már beszélhetünk egy új, Bajorországot, Ausztriát és Magyarországot tartalmazó politikai övről a Duna mentén. E térségben az FPÖ plakátján szereplő kérdések uralják a politikai közbeszédet.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök populista kampányt folytat, amelyben a nemzetet az állítólagos muszlim áradat elől megvédő vezetőként állítja be magát - fogalmaz Bildt. Bajorországban a helyi politika vezető ereje, a CSU váratlanul gyengén szerepelt a Bundestag-választásokon. Az ennek okait kereső politikusok és szakértők nem kételkednek abban, hogy a pártnak inkább a budapesti kemény vonalat kellett volna képviselnie ezekben az ügyekben a puha berlini minta helyett.

Mindennek hátterében az lehet, hogy e régióban traumát okozott a 2015-ös bevándorlási válság. Mindenki emlékszik a képekre a budapesti Keleti pályaudvart, majd a müncheni főpályaudvart elárasztó menekültáradatról, miközben a kettő között az osztrákok legfőbb gondja az embertömeg minél gyorsabb áteresztése volt. Az emberek úgy látták, hogy az óriási bevándorlási hullámot a balkáni menekültútvonalat elzáró pengés drótkerítések állították meg.

Két Európa

Várakozások szerint Ausztriában a győztes ÖVP az FPÖ-vel fog mérsékelt-radikális jobboldali kormányt alakítani. Az utóbbi vezetői nem titkolják, hogy igényt tartanak néhány kulcsfontosságú tárcára: elsősorban a belügy- és a külügyminisztérium irányítására.

Alexander Van der Bellen, az ország elnöke világossá tette, hogy csak európai orientációjú kormányt támogat. Ez jól hangzik, ám Bildt szerint ma már két Európáról beszélhetünk. Az egyik Brüsszel, a másik Budapest Európája. Az, hogy Bécs mennyire fordul az utóbbi felé, el fogja dönteni, hogyan viszonyul az előbbihez. Sőt, ami még ennél is fontosabb, ettől függ, hogyan fog viszonyulni Berlinhez.

(A nyitókép forrása:Pixabay.com.)