A londoni vezetést a hírek szerint erősen aggasztja, hogy ha továbbra is teljes homályban marad, milyen viszonyban lesz egymással az Egyesült Királyság és az EU az előbbi uniós kilépése után, akkor a szigetország cégei veszik a sátorfájukat és átköltöznek a kontinentális Európába - írja a Financial Times (FT). Ha az év végére nem sikerül megállapodni egy a 2019. márciusi kilépés utáni átmeneti periódus alapfeltételeiről, akkor a vállalatok nem várnak tovább.

Majdnem teljesen kifutottunk azokból a témákból, amelyekről beszélhetnénk - mondta az FT-nek Theresa May brit kormányfő egyik háttérembere. A fő kérdés a pénz: ha az EU nyitott lenne arra, hogy megkezdődjenek a tárgyalások az átmeneti időszak feltételiről, akkor London nyitottabb lenne arra, hogy beszéljenek az EU-nak a jövőben fizetendő brit hozzájárulásokról.

Kapcsolódó

Marad a patthelyzet

A patthelyzet azért alakult ki, mert Európában ezt éppen fordítva gondolják: előbb kéne megállapodni a pénzről, a szigetországban élő uniós polgárok jogairól és az ír-észak-ír határról, aztán jöhet a hogyan tovább kérdése. Ezen May hét eleji brüsszeli tárgyalásain sem sikerült túllépni. Most úgy tűnik, hogy csak az uniós vezetők decemberi csúcsértekezletén térhetnek vissza a témára.

Ez csak erősítheti azokat a londoni aggodalmakat, hogy összeomlanak a tárgyalások, ha nem sikerül megkezdeni az egyeztetéseket arról, mi lesz a válás hivatalos dátuma után. Maynek szüksége lenne az EU támogatására ahhoz, hogy ellenálljon pártja brexitfanatikusainak, akik szerint a brit kormánynak már most fel kellene állnia a tárgyalóasztaltól, hogy nyomást gyakoroljon a másik félre. Ráadásul állítólag már saját kormányának egyes tagjai is kételkednek abban, hogy az EU meg akar állapodni velük.

Nehogy elbízzák magukat

Franciaország és Németország attól tart, hogy a hét végi uniós csúcsértekezletre készülő záródokumentum hiú reményeket ébreszthet Nagy-Britanniában, ezért állítólag változtatni annak tartalmán. A két uniós hatalom nem akar elhamarkodott ígéreteket tenni azzal kapcsolatban, miről tárgyalhat az EU és miről nem.

Ugyanakkor ezzel egyidejűleg biztató jeleket is akar küldeni a Londoni kormánynak, amely minél előbb szeretne rátérni az átmenet kérdéseire, illetve a függetlenné válás utáni kereskedelmi megállapodás feltételeire. Érzékeny egyensúly alakult ki a felek kommunikációjában - magyarázza Mujtaba Rahman, az Eurasia Group kutatóintézet vezetője. Ez is mutatja, milyen erős a bizalmatlanság a felek között.

Nein és non

Ezt próbálhatta oldani a hét végén May azzal, hogy Angela Merkellel folytatott telefonbeszélgetésükön arra kérte kollégáját: lendítse ki a holtpontról a brit-EU válási tárgyalásokat az EU-csúcson. A brit kormányfő ezt követően Emmanuel Macron francia államfőt is felhívta.

A kiszivárogtatott hírek szerint egyrészt megtudhatta, hogy a két EU-s nagyhatalom teljes összhangban van a brexit ügyét illetően. A napokban megjelent hírek szerint a 27 uniós tagállam egysége nem bomlott meg, több ország vezetője is úgy látja azonban, hogy Nagy-Britannia kormánypártja és kormánya nem egységes abban, milyen brexietet szeretne Így Merkel francia kollégája nevében is beszélt, amikor elismételte az EU követelését: London tegyen több pénzt az asztalra annál, amennyit May firenzei beszédében kilátásba helyezett.

Eszerint ha lenne kétéves átmenet 2019 márciusa utána, akkor az Egyesült Királyság erre az időre kicsengetné eddigi befizetését, összesen 20 milliárd eurót. Ez EU inkább 60  milliárdra gondol a szigetország korábbi kötelezettségvállalásait is figyelembe véve. Összességében egy londoni tisztviselő szerint novemberben válságosra fordulhat a helyzet a brexit körül.

Reménysugár

A megállapodás esélyeinek javulására utal, hogy Berlinben kiszivárogtattak egy néhány napja készült dokumentumot, amely a jövőbeni brit-EU kapcsolatokkal foglalkozik. A mindössze négyoldalas összefoglaló szerint Németország arra biztatná az EU-t, hogy kerülje a szétaprózott megállapodást a függetlenné váló Nagy-Britanniával. Ehelyett átfogó egyezséget sürget, amelynek mindenképpen érinteni-e kell a kül- és biztonságpolitikát és a terrorizmus elleni harcot, továbbá az együttműködést bűnüldözésben, az agrárpolitikában, a halászatban, a közlekedésben - főként a légi közlekedésben -, a kutatásban és a digitális gazdaság ügyeiben.

Valószínűleg lesz

Valószínűleg kimozdulnak a holtpontról a válási tárgyalások, de nem zárható ki a kudarc, ami végül Nagy-Britannia kizuhanásához vezethet az EU-ból - véli Wolfgang Münchau, az FT uniós szakírója. Az utóbbihoz vezető úton éppen akkor indulhatnak el a felek, ha az EU az év vége előtt nem megy bele a jövőbeni EU-brit kereskedelmi tárgyalások megkezdésébe.

Ha ugyanis továbbra is bizonytalan marad a helyzet, akkor a vállalatok belehúzhatnak a költözésbe - ahogy arra Philip Hammond pénzügyminiszter a napokban figyelmeztetett. Így egyfajta önbeteljesítő jóslatként valósulhat meg a legkeményebb brexit.

A brit fél azzal követheti el a végzetes hibát, hogy alábecsli az EU ragaszkodását az emberek szabad mozgásának elvéhez. Amikor rájönnek, hogy ebben az ügyben nem fog engedni a tárgyalópartnerük - azaz az átmeneti időszak alatt mindenképpen fennmaradna ez a jog -, akkor úgy gondolhatják, hogy ilyen feltételekkel mégsem akarják a kétéves átmenetet. Úgy vélhetik, hogy inkább jöjjön a durva szakítás, amelynek másnapján lezárhatják a határokat.

Pénz beszél

Münchau szerint azért fognak decemberig megállapodni a felek - azaz várhatóan azért kezdhetik el jövőre a tárgyalást az átmenetről is -, mert mindenkinek ez az érdeke. Az EU-nak kell a britek pénze. A kétéves átmeneti időszakban Nagy-Britannia folytatná korábbi befizetéseit, amit sem a németek, sem a franciák nem szeretnének pótolni.

A nettó pénzfelvevők - köztük Magyarország - ugyanebben érdekeltek: nem szeretnének a korábbinál kevesebb uniós támogatást zsebre tenni. A londoni kormány pedig azért akar megállapodni, mert enélkül semmilyen érdemi eredményt nem tudna felmutatni a brexit előkészítésében, azaz bedobhatná a törülközőt.

(A nyitókép forrása: Szabó Dániel, Napi.hu)