Az orosz hadgyakorlat Ukrajna közelében azt bizonyítja, hogy irtózatos tempóban emelkedik az ukrán válság tétje. A orosz vezetés elképesztően nehéz helyzetbe került azzal, hogy a társadalom nem kis része Oroszországot fenyegető veszélyként érzékeli az ukrán forradalmat.

Sok oroszt aggasztja Viktor Janukovics ukrán államfő eltávolítása a hatalomból, ami annak ellenére megtörtént, hogy Moszkva 15 milliárd dolláros kedvezményes hitellel és a gázár csökkentésével nyújtott támogatást neki - derül ki a Financial Times (FT) háttérelemzéséből. Az átalakuló parlament első intézkedése az orosz (és a magyar) nyelv használatát megkönnyítő nyelvtörvény visszavonása volt, amit az utca embere hajlamos egyfajta hadüzenetként megélni.

Erőt kell mutatni

Az idegességet csak fokozzák az orosz médiában megjelenő jelentések a ukrajnai orosz ortodox egyházat ért atrocitásokról, a Krím-félszigeten kialakult feszültség erősödéséről. Az egyik népszerű krími rádióállomás felmérése szerint a térség lakosságának háromnegyede támogatná a félsziget csatlakozását Oroszországhoz.

Az orosz kultúrkörhöz tartozók megrökönyödtek azon, hogy a Lenin-szobrok ledöntése után az ukránok eltávolították a helyéről a Napóleon francia hadseregét legyőző Mihail Kutuzov orosz tábornok emlékművét is. A kommunista párt weboldalán azonnal olyan kommentárok jelentek meg, amelyek szerint a Nyugat mindig csak a erőből értett. Ha Ukrajna "elesik az Európa és az USA támogatását élvező fasiszták támadása nyomán", akkor Oroszország lesz a következő áldozat.

Útlevelet nekik!

Eközben orosz politikusok Moszkva és a Krím között ingáznak, mondván: figyelemmel kísérik az események alakulását. Egyesek közülük azt követelik, hogy Oroszország kezdjen útlevelet adni a Ukrajnában élő oroszoknak. Miközben a külügyminisztérium kemény hangú közleményeket fogalmazott meg a "Nyugat támogatásával hatalomra került" új ukrán vezetéssel szemben, Putyin sokáig csak a szocsi téli olimpiával volt elfoglalva.

A nacionalista portálok a játékok lezárulása után azonnal azt követelték, hogy lépjen valamit. Ez a nyomás is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az orosz államfő a kardcsörtetés finomabb formája mellett döntött: szerdán hadgyakorlatot rendelt el az ukrán határ közelében lévő orosz csapatoknak - mondták az FT-nek a Kremlhöz közel álló források.

Nem akarnak szakadást

Vezető külügyi tisztviselők szerint katasztrofális hatással lenne Oroszországra Ukrajna kettészakadása, ezért Moszkva el akarja kerülni, hogy ez a forgatókönyv valósuljon meg. Ezt hangsúlyozta Putyin azokon a telefonbeszélgetéseken, amelyeket Francois Hollande francia államfővel, David Cameron brit miniszterelnökkel és Angela Merkel német kancellárral folytatott. Egy német diplomata szerint az orosz államfő nagyon higgadtnak mutatkozott.

Ezt a nyugalmat azonban nem lesz könnyű megtartani a nacionalizmussal erősen átitatott Oroszországban. Ha meg is állapodnak a nyugati hatalmakkal abban, hogy Ukrajnát egyben tartják, ez nem szünteti meg a felek közti éles érdekellentéteket.

Moszkvában úgy látják, hogy Ukrajna "megtartására", azaz az orosz érdekszférában tartására Oroszország területi integritásának fenntartásához is szükség van. Ha Ukrajna leválik, akkor felerősödnek az országon belüli szeparatista törekvések. Oroszország meggyengülne, amit el akar kerülni. A katonai kardcsörtetéssel arra akarják figyelmeztetni résztvevőket, hogy igen veszélyes és bonyolult játszmát játszanak.