Alig egy hét telt el az új görög kormány felállása óta, ám az európai tisztviselők máris kisebb pánikban vannak az athéni irányváltás miatt. Attól tartanak, hogy a görög pénzügyi rendszer összeomlik, miután az új vezetés túlfeszíti a húrt az ország hitelezőivel folytatott alkudozásában - írja a Financial Times. A hangulatot Janisz Varufakisz pénzügyminiszter forrósította fel a hét végén.

Az elméleti közgazdászból pénzügyminiszterré vált politikus közölte, hogy új megállapodást akarnak kötni az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal. Egy hónap múlva állhatnak elő javaslataikkal, a megegyezést májusig hozhatják tető alá - legalábbis szerinte. A régi feltételek alapján viszont nem tárgyalnak az EU, az Európai Központi Bank (ECB) és az IMF képviselőiből álló trojkával.

Ketyegő bomba

Görögország úgy viselkedett az elmúlt években, mint egy függő, amely mindig vár az EU-IMF hitel következő hitelrészletére. Az új athéni vezetés egy csapásra óhajt szakítani ezzel a rossz beidegződéssel. Az sem számít, hogy az előző kormány és a trojka legutolsó, félbemaradt tárgyalásait (a következő részlet átutalásának feltételeiről) február végéig kellene lezárni.

Ez utóbbi határidő közvetve igencsak fontos, az ECB ugyanis jelenleg azzal a feltétellel hajlandó finanszírozni a görög bankokat, hogy működik az EU-IMF hitelprogram. A pénzintézetek az athéni központi bankon keresztül felvett ECB-hitelekből juthatnak hozzá ahhoz az eurólikviditáshoz, amelyre működésükhöz szükségük van. Varufakisz úgy véli, az európai jegybanknak vállalnia kellene, hogy az új megállapodás megkötéséig ad pénzt a pénzintézeteknek, azaz nem köti a hitelezésüket egy élő szerződéshez a donorokkal.

Csődforgatókönyvek

Az új kormány regnálásának első hetében 40 százalékot veszítettek értékükből a görög bankok, miután az első kormányülésen döntöttek a kiadáscsökkentések visszafordításáról és a privatizációs folyamat leállításáról, amire válaszul menekült a pénz az pénzintézetekből. A pénzügyi rendszer körüli káosz eszébe juttatta az elemzőknek az egyik korábbi elméletet arról, hogyan léphetnek ki a görögök az eurózónából. Eszerint az ECB megtagadná a bankrendszer finanszírozását, mire a kormány kénytelen lenne saját pénzt teremteni az euró helyettesítésére. Ez a forgatókönyv a görög euró váratlan, kaotikus végét jelentené.

Ha az európai jegybank folytatja a pénzellátást, akkor az első nehéz helyzet elé márciusban kerülne az új athéni vezetés. Akkor kellene ugyanis törlesztenie egy 4,3 milliárd eurós hitelrészletet az IMF-nek. EU-s tisztviselők szerint ezt a pénzt még összekaparhatják, ám június elején falnak mehet Görögország, mivel akkor kell visszafizetnie egy összesen hárommilliárd eurós kötvénycsomag első részét. Szerintük újabb EU-IMF hitel és piaci forrás híján ezt már nem képesek állni a görögök.

Varufakisz a héten egymás után felkeresi az európai fővárosokat, hogy egyeztessen Görögország pénzügyi támogatásának új feltételeiről. Ezt megelőzően 100 bank képviselőivel találkozik még hétfőn, akiknek kiszivárogtatott hírek szerint meg fogja ígérni, hogy olyan megoldást keresnek az adósságok törlesztésére, amely nem "jár hátrányos következményekkel" tulajdonosaikra nézve.