Miközben az európai vezetés figyelmét lekötik a brit válási tárgyalások előkészületei és bevándorlási válság megoldatlan részletei, a varsói kormány arra készül, hogy folytassa a lengyel demokratikus rendszer erodálását. A radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) kormánya visszautasította Brüsszel kifogásait az alkotmánybíróság rendszerének átalakításával kapcsolatban - tudósított a Bloomberg.

A hét közepén hat törvényjavaslatot nyújtott be a testület működésének módosítására, majd elküldte a válaszát Brüsszelbe, amelyben jelezte: nem fogadja el az Európai Bizottság javaslatait az alkotmánybíróság jogainak helyreállításával kapcsolatban.

Kapcsolódó

Dacos kormányfő

Beata Szydlo miniszterelnök (képünkön balra) sajtótájékoztatón számolt be erről, azzal indokolva kormánya álláspontját, hogy a bizottság javaslatainak átvétele törvénysértéshez vezetne. Varsó nem tervezi levelének nyilvánosságra hozatalát - mondta a kormányszóvivő a Rzeczpospolita című lapnak. Ugyanakkor ha Brüsszel akarja, folytathatnak nyílt vitát az ügyről.

Brüsszel vesztésre áll

Az EU történetében először fordult elő, hogy - a tavaly októberben hatalomra került PiS-kormány első intézkedéseire reagálva - a demokratikus alapértékek megsértése miatt eljárást indítottak egy EU-tagország kormánya ellen.

Most, kilenc hónappal az eljárás kezdete után, az Európai Bizottság vesztésre áll - vélik a Bloombergnek nyilatkozó szakértők. Brüsszel nem tud mit kezdeni a varsói vezetéssel, amely nyíltan kilépett az európai politikai viselkedés fővonalából, mondván: patrióta irányvonalat kíván vinni.

A két nagy gond mellett más is elvonja a kisebb jelentőségű lengyel "lázadásról" a figyelmet. Egyrészt az, az unió két nehézsúlyú országában, Franciaországban és Németországban választások lesznek 2017-ben, másrészt a nagy néppártoknak nincs válaszuk a populista politikai erők előretörésére, harmadrészt pedig nem sikerült gyorsabb növekedésre bírni az uniós gazdaságot.

Nem hiányzik még egy ügy

A bizottság azért kezeli viszonylag gyengéden a lengyel vezetéssel folytatott vitáját, mert az reméli, hogy elkerülheti egy újabb törésvonal kialakulását az EU brüsszeli központja és keleti tagállami között - véli Kamil Zajaczkowski varsói politológus. Magyarán sok nagyobb gondja közepette a bizottság nem tud teljes mellszélességgel kiállni az európai értékek mellett.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első elnökhelyettese ugyan kijelentette, hogy az unió nem fogja elereszteni az ügyet, ami eljuthat odáig, hogy Lengyelország elveszíti szavazati jogát az EU testületeiben, ám Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hiábavaló próbálkozásnak tartaná az utóbbit.

Arról ugyanis egyhangúan kellene szavaznia a maradék 27 uniós tagállamnak, miközben például Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette, hogy minden ilyen próbálkozást megvétózna. (Neki 2010 és 2014 közti kormányzása idejéből van tapasztalata arról, hogy a nagyobb gondokkal elfoglalt uniós vezetés nem lép fel kellő eréllyel a tagállamok olyan intézkedéseivel szemben, amelyek szerinte sértik az EU demokratikus alapértékeit - a szerk.)

Gazdasági hatás

A vita hatással van a lengyel gazdaságra. Az államkötvények kevésbé kelendőek, mint korábban, ezért nőtt a hozamuk, a tőkebeáramlás lanyha. A kormány beavatkozásaiból fakadó bizonytalanság miatt - a kulcsfontosságú demokratikus intézmények függetlenségének csorbítására hivatkozva - az S&P rontotta a lengyel államadósság besorolását.

A demokratikus jogok megsértésével kapcsolatos uniós eljárás nem érinti ugyan az uniós támogatásokat, ám rontja Varsó megítélését az EU-ban. Ennek hatása érezhető lehet, amikor az EU újra dönt a közös pénz elosztásáról - véli Zajaczkowski.

Még akkor is, ha nem az uniós intézmények, hanem a tagállamok vezetői döntenek ez ügyben, hiszen ott lesznek köztük a pénzt összeadó, nettó befizető országok első emberei. Így viszont elkerülhető az a látszat, hogy az EU brüsszeli vezetése "bünteti" az érintett országokat, ami szembe fordíthatja társadalmukat az unióval.