Svájcnak nem kellene részt vállalnia az Oroszország ellen hozott szankciókból, amelyeket az EU és az USA vezetett be Moszkva ellen a Krím elszakítása és az oroszbarát fegyveres ukrán szeparatisták támogatása miatt - véli az ország pénzügyminisztere. Ha bekapcsolódnának a bojkottba, azzal kockáztatnák azt a lehetőséget, hogy közvetítőként segítsenek megoldani a konfliktust.

Más szóval végső soron mindenkinek - az EU-nak, az USA-nak, Oroszországnak és Ukrajnának - is az lenne jó, ha Svájc nem lépne fel keményen az orosz kormány ellen (megúszva ennek visszaható következményeit). Az alpesi ország tölti be jelenleg az EBESZ elnöki tisztségét, márpedig ez a szervezet fontos szerepet játszik a orosz-ukrán konfliktus kezelésében - egészítette ki érveit Johann Schneider-Ammann a Schweiz am Sonntagnak adott interjújában.

A pénzügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy országa nem vett részt az eddig bevezetett szankciók kidolgozásában és végrehajtásában, ám ígéretet tett arra, hogy nem teszi lehetővé az oroszoknak, hogy Svájc felhasználásával kerüljék meg azokat. Egyes uniós lépések, amelyek megtiltják a beutazási vízum kiadását több tucatnyi orosz politikusnak, az alpesi országra is vonatkoznak, mivel tagja a szabad határátlépést biztosító schengeni övezetnek.

Svájc a jómódú oroszok és a nemzetközi szinten tevékenykedő orosz vállalatok fontos kereskedelmi és pénzügyi központja. Az olaj- és gázexport háromnegyedét Genfen keresztül bonyolítják le - derült ki a GTSA árupiaci kereskedő szervezet adataiból. Az orosz bankok 2013 végén nagyjából 15,8 milliárd frank (17,44 milliárd dollár) betétet tartottak az alpesi ország pénzintézeteinél - jelentette a svájci jegybank.