Theresa May, aki hétfőn kora este tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit a múlt héten Brüsszelben tartott EU-csúcsról, leszögezte: a találkozón is kifejtette, hogy a brit kormány számára változatlanul elfogadhatatlan az újbóli határellenőrzés elkerülhetőségére kidolgozott uniós javaslat, mert annak megvalósítása az Ír-tengeren, vagyis Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé emelne vámhatárt.
Az EU még februárban kidolgozott javaslata szerint ha egyéb megoldási ötlet addig nem merül fel, Észak-Írország és Írország közös vámszabályozási térséget alkotna a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak lejártával, és így elkerülhető lenne a hosszú évek óta nem létező határellenőrzés újbóli bevezetése a 499 kilométeres ír-északír határszakaszon, amely a brexit után az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.
Ezt London azonban kezdettől fogva elutasította, azzal az érvvel - és ezt Theresa May hétfői alsóházi felszólalásában is megismételte -, hogy ez a megoldás az Egyesült Királyság integritását csorbítaná, mivel más vámszabályozási rendszer lenne érvényes Észak-Írországban, mint Nagy-Britanniában.
Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának - amely Angliából, Walesből és Skóciából áll -, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
A brit kormány ki akar lépni az Európai Unió vámuniójából is, London megítélése szerint azonban az ír-északír határellenőrzés elkerülésére javasolt uniós megoldás Észak-Írországot gyakorlatilag a vámunióban tartaná.
Theresa May hétfő esti alsóházi beszédében mindazonáltal kijelentette: a múlt havi informális salzburgi EU-csúcs óta - amelyen az uniós vezetők még elvetették a London által nyáron kidolgozott alternatív javaslatcsomagot - jelentős elmozdulás történt az EU álláspontjában, és az unió most már aktívan dolgozik a brit kormánnyal együttműködésben a londoni javaslatcsomagon.
A konzervatív párti brit kormányfő szerint azonban még így is számos probléma fennmaradt. Az EU például azzal érvel, hogy nem tudja jogilag elkötelezni magát egy olyan vám-együttműködési formula mellett, amely az Egyesült Királyság egészére kiterjed - ahogy ez az alternatív brit javaslatcsomagban szerepel -, és így Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy saját eredeti indítványának továbbra is szerepelnie kell a lehetséges megoldások között.
Theresa May a parlamenti beszédben kijelentette ugyanakkor, hogy az átmeneti - vagyis a jövőbeni átfogó kapcsolatrendszerről szóló megállapodás eléréséig tartó -, az Egyesült Királyság egésze és az EU közötti közös vámterületi megállapodás melletti kötelezettségvállalást jogilag kötelezővé kell tenni, és így a csak Észak-Írországra kiterjedő megoldásra a továbbiakban nincs szükség.
A brit kormányfő felszólalásában kitért a brexittel kapcsolatos, az utóbbi időben markánsan eldurvult, őt személyesen is érintő politikai közbeszédre, kérve a politika szereplőit, hogy "óvatosabban bánjanak a szavakkal".
A hétvégi brit sajtó névtelenül nyilatkozó, May brexit-stratégiájával elégedetlen keményvonalas brexit-párti konzervatív politikusokat idézett, akiknek egyike a The Sunday Times című vasárnapi brit lap idézete szerint például azt mondta: May jobban teszi, ha a héten esedékes frakcióülésre "mindjárt hozza magával a kötelet is" - írta az MTI.