Theresa May a Brit Iparszövetség (CBI) hétfőn tartott éves kongresszusán felszólalva megerősítette ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió egységes belső piacáról is ki akar vonulni. A brit kormány az EU-tagság megszűnésével együtt azért akar kilépni az unió egységes belső piacáról és a vámunióból is, mert nem kívánja teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt a munkaerő szabad áramlásának kötelmét -, amelyek szükségesek a tagság megőrzéséhez ezekben az integrációs szerveződésekben.

London ugyanakkor széleskörű szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val, annak érdekében, hogy a brit üzleti szektor az EU-tagság megszűnése után mégis a lehető legkevesebb adminisztratív és vámakadállyal férhessen hozzá az EU belső piacához.

Theresa May a CBI hétfői kongresszusán ezt az összetett célkitűzést úgy jellemezte, hogy a brit kormány "a jogosultságok és a felelősségi körök olyan új egyensúlyi rendszerét" kívánja létrehozni az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, amely tiszteletben tartja egyrészt az EU-ban honos szabadságjogokat és alapelveket, másrészt a brit nép akaratát. A brit miniszterelnök ezzel a brit EU-tagságról tartott tavaly júniusi népszavazásra utalt, amelyen a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

"Szigorúan korlátozott időtartamú" átmeneti szakasz

May a CBI hétfői rendezvényén felszólalva megerősítette azt is, hogy London a brit EU-tagság megszűnése után "szigorúan korlátozott időtartamú" átmeneti szakaszról szeretne megállapodást elérni az EU-val, annak érdekében, hogy a brit üzleti szektornak legyen ideje a majdani új viszonyrendszer elemeinek meghonosítására.

A brit kormányfő szerint e bevezetési időszak alatt Nagy-Britannia és az Európai Unióban maradó országok még a jelenlegi szabályok alapján férnének hozzá egymás piacához.

Theresa May ezúttal nem részletezte, hogy a brit EU-tagság megszűnése utáni átmeneti időszak meddig tartana, de erről szóló korábbi nyilatkozataiban két évre taksálta a jövőbeni kapcsolatrendszert megalapozó új szabályok bevezetéséhez szükséges időt.

A brit kormányfő a múlt hónap végén, a brexit utáni időszakra szóló brit kormányzati tervekről tartott firenzei beszédében ismertette részletesen először ezt a tervet. Akkori indoklása szerint a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjában, 2019 márciusában még sem az Egyesült Királyság, sem az Európai Unió, sem az EU-tagállamok nem lesznek abban a helyzetben, hogy zökkenőmentesen meghonosíthassák az új kapcsolatrendszert megalapozó feltételrendszer számos elemét, és a jövőbeni kapcsolatokat szabályozó megállapodás ratifikálásához is idő kell.

May elégedetlen

May a CBI hétfői kongresszusán elmondott beszédében elégedetlenségének adott hangot a brit üzleti szektor beruházási aktivitásával kapcsolatban. Kijelentette: a kutatási-fejlesztési tevékenység ösztönzésére fordított kormányzati támogatás minden egyes fontjához a brit vállalati magánszektor mindössze 1,70 font értékű befektetést tesz hozzá, miközben Németországban 2,40 fontnak, az amerikai gazdaságban 2,70 fontnak megfelelő üzleti társfinanszírozás járul minden egységnyi értékű kormányzati támogatáshoz.

Mark Carney, a Bank of England - a brit jegybank - kormányzója azonban egy minapi üzleti rendezvényen azt mondta, hogy egyértelműen a brexit-folyamatot övező bizonytalanságok fogják vissza az üzleti szektor beruházásait. Carney szerint a jelenlegi globális növekedési környezetben és az enyhe pénzügyi kondíciók közepette "beruházási boomnak" kellene lennie a brit gazdaságban, a beruházások értéke azonban épphogy csak "növekedget".

A Bank of England kormányzója szerint ennek oka az, hogy a brit üzleti szektor a beruházási döntések előtt meg akarja várni, milyen kilépési egyezségre jut London az EU-val.

(Forrás: DANIEL LEAL-OLIVAS/AFP)