Azok, akik Magyarországon éltek a pénzügyi válság 2008-as elmélyülése idején, figyelemre méltónak tarthatják, milyen sokat javult az ország befektetői megítélése az elmúlt években, különösen az elmúlt két évben - írja a bne régiós hírportálon megjelent cikkében Nicholas Spiro, a nevét viselő befektetési társaság vezetője, aki Magyarországon dolgozott hat évvel ezelőtt. A magyar makrogazdasági mutatók nem voltak éppen mutatósak abban az időben.

A költségvetés hiánya 2007 végén elérte a GDP öt százalékát, a folyó fizetési mérleg hiánya a bruttó hazai termék hét százalékát. Az infláció 7,5 százalék volt, az alapkamat szintén 7,5 százalékon állt. Az amerikai Lehman Brothers 2008. szeptemberi csődje nyomán a budapesti kormány kénytelen volt az IMF-től segítséget kérni - emlékeztet Spiro. Azóta nagyot fordult a világ.

Ellenálló-képesség

Még az eurózóna adósságválságának csúcsán, 2011 novemberében sem lépte át a tízéves forintkötvények hozama a tíz százalékot, pedig 2009 márciusában 12,2 százalékra is felszökött. A helyzet akkor sem romlott, amikor a Fed 2013 májusában jelezte, hogy fokozatosan visszavonja extrém monetáris enyhítését, azaz megszünteti a feltörekvő piacokat tőkével elárasztó pénzbőséget.

A magyar hozam 2013 augusztusában 6,7 százalék volt, majd októberre lement 5,5 százalékra és jelenleg 4,7 százalék. Ez egy százalékponttal alacsonyabb (kedvezőbb) a Fed bejelentése előtti szintnél. Az állampapír-piaci befektetők ennek alapján megállapíthatják, hogy Magyarország kiválóan ellenáll az amerikai kamatok emelkedéséből és az ukrán válságból fakadó kockázatoknak. Az előbbi elszívhatja a forrásokat a feltörekvő piacokról, az utóbbi rontja a kelet-közép-európai országok gazdasági kilátásait.

Jó mutatók, rossz mutatók

Ez részben arra vezethető vissza, hogy a korábbiakhoz képest nagyot javult néhány mutató. A folyó fizetési mérleg az exporttöbbletnek köszönhetően pozitív, a költségvetési hiány 2010 óta nem éri el a GDP három százalékát. Az EBRD meglepően nagy mértékben, 1,2 százalékponttal, 2,8 százalékra emelte a 2014-es GDP-növekedésre adott előrejelzését. Az alapkamat (2,1 százalék) a lengyel szint (2,5 százalék) alatt van és az erős deflációs nyomás miatt aligha növekszik a közeljövőben.

A felszín alatt azonban olyasmit is láthatunk, ami arra utal, hogy gyengül az ország ellenálló-képessége. A részvénypiac 16 százalékkal zuhant idén, ebből kilenc százalék az elmúlt három hónapra esik. Ez részben az ukrán helyzetre vezethető vissza, részben vannak speciális magyarországi okai is. Utóbbiak közé tartozik a forint idei ötszázalékos gyengülése az euróval és 13 százalékos gyengülése a dollárral szemben. Ez kifejezi azt a kockázatot, amely az Orbán-kormány gazdaságpolitikai cikk-cakkjaiból és a bankok ellen folytatott hadjáratból fakad.

Az MNB az óvatosságot félretéve radírozta le alapkamatát a jelenlegi szintre, és nem úgy tűnik, hogy hamarosan fordítana ezen. Ezt indokolttá teheti a nulla körüli infláció. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a hasonló növekedést és inflációt produkáló Lengyelország kamata is hasonló szinten van, kérdéses, hogy helyes-e ez a politika. A nemzetközi befektetők ugyanis sokkal jobban megbíznak a lengyel gazdaságban és kormányban, mint a magyarban.

Végjáték?

Az előbbieket egészíti ki a devizahitelekkel kapcsolatos politika, amely további négymilliárd dollár veszteséget okozhat a bankoknak. Ugyanakkor a helyi sajátosságok jóval kevésbé fontosak, mint a kedvező amerikai finanszírozási környezet megváltozása.

A magyar kormány kísérti a sorsot a külföldi bankok ellen folytatott hadjáratával, miközben a jegybank nem készült fel eléggé a pénzpiaci környezet hirtelen elinduló, majd kitartóan folytatódó romlására. Pedig ez a lehetőség a Fed legutóbbi, a szigorítást valószínűsítő megjegyzései után sanszosabbnak látszik, mint korábban.

Már januárban látszott, hova vezethet mindez: a forint gyorsan gyengült a feltörekvő piacokon kialakult eladási hullámban, ami megmutatta, hogy Magyarország nem bújhat el örökké folyó fizetési mérlegtöbblete mögé, mivel ezt a pozitívumot ellensúlyozza az ország magas magán- és közadóssága. A magyar kötvények nagy része van külföldi kézben - hasonlóan Malajziához és Indonéziához -, ami különösen sérülékennyé teszi Magyarországot. Mindez arra utal, hogy az ország szerencséje túszává vált, ellenálló-képessége nem tart ki örökké - fogalmazott Spiro.