Még számos olyan pontja van a Közös Agrárpolitika 2014-2020 közötti költségvetéséről és reformjáról szóló európai bizottsági rendelettervezetnek (Napi Gazdaság 2011. 10.18), amely ellentétes a magyar érdekekkel, azonban a reformmal kapcsolatos - számunkra - legrosszabb elképzeléseken már túllépett a bizottság. Ez utóbbiak közé tartozott, hogy csökkentik a KAP költségvetését, illetve jelentős összegeket csoportosítanak át a közvetlen kifizetésektől a társfinanszírozást igénylő vidékfejlesztési pillérbe. A 2013-as költségvetés nominálértéken való befagyasztása ugyan reálértéken a támogatások reálértékének csökkenését jelenti, azonban az Európai Bizottság által javasolt integrációs modell lényegében elfogadható Magyarország számára - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a parlament mezőgazdasági bizottsága KAP albizottságának ülésén. Az integrációs modell nagyrészt megtartja a KAP jelenlegi kereteit, azonban célzottabbá teszi a támogatásokat. Az ország a KAP forrásainak 3,18 százalékát kapja majd 2013-ban.
A következő időszakban a teljes KAP költségvetése 386,9 milliárd euró lesz. Ebből az I-es pillérre - azaz a különféle agrárfinanszírozási célokra, közvetlen támogatásokra - 281,8 milliárd euró jutna, míg a II-es pillérre 89,9 milliárd eurót különítenének el. Az I-es pillér kerete 2011-es árakon számítva 15-20 százalékos reálérték csökkenésre számíthat. Az EB tervezet alapján Magyarország nagyjából változatlan összeget kapna közvetlen támogatásokra. A bevezetendő nemzeti hektáronkénti átalánytámogatás alap esetben ugyan alacsonyabb lesz (a VM számításai alapján 140-150 euró körül alakul majd), mint a 2013-as SAPS támogatás hektáronként 263 eurós összege, azonban az egyéb tagállamonként bevezetendő kötelező, illetve a szabadon választható támogatáselemekkel együtt nagyjából szinten maradhat. Utóbbiak közé tartozik a zöldkomponens és a fiatal gazdák támogatása, míg a szabadon választhatók közé a különféle termeléshez kötött támogatások, illetve a természeti hátrányokkal sújtott területek támogatása tartozik.
A tagállamok által leginkább vitatott pontok a bizottsági tervezetben a zöldítés, illetve az üzemenkénti támogatási felső határ miatti elvonások. Decemberre készül el az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérése azzal kapcsolatban, hogy utóbbi intézkedés - 150-és 300 ezer eurós éves szint között 50 ezer eurónként 20-40-70-100 százalékos elvonás - hány hazai gazdaságot, és milyen mértékben sújtana - mondta az államtitkár. Az előzetes becslések szerint viszonylag kevés kárvallottja lehet a rendelkezésnek a foglalkoztatással kapcsolatos költségek levonhatósága miatt, azonban az évi hozzávetőleg 9 millió eurós korlátozás nem áll az ország érdekében. Ha azonban mégis kötelező lenne, akkor azért lobbizik a VM, hogy az elvont, nemzeti hatáskörben felhasználható összeget közvetlen kifizetésre, és ne a vidékfejlesztési pillérben innovációfejlesztésre használhassa fel.
A zöldkomponens 30 százalékos mértékét hazánkon kívül több más tagállam is sokallja, és túlzónak tartja a kapcsolódó feltételeket, amelyek a tárca becslése szerint a hazai termelők 87 százalékának okozna legkevesebb 30 eurós többletköltséget. Sem a termelés diverzifikálásával, sem a gazdaságonként kötelező ökológiai célterület méretével, sem azzal nem értünk egyet, hogy ezek megsértése az alaptámogatást is csökkentse - mondta az államtitkár. Ahogyan nem érdekünk a szőlőtelepítés jogok megszüntetése, vagy a cukorkvóta 2015-ös eltörlésével sem, mivel utóbbi esetben komoly versenyhátrányba kerülhet a megmaradt termelésünk. A tervezet az állattenyésztést elsősorban a termeléshez kötött támogatások révén tudja dotálni, ezért várhatóan az éves pénzügyi keret 10 százalékát erre a célra fordítjuk majd.