Szemben Görögországgal, amely nem utalta át az IMF-nek a június 30-án járó törlesztőrészletet, a Ciprus, ahol 2013-ban korlátozták a banki ügyfelek készpénzfelvételét és utalásait, nemrégiben megkapta az érvényben lévő EU-IMF segélyprogram keretében járó 280 millió eurós hitelrészletet a Valutaalaptól - jelentette a Financial Times. Cserébe persze újabb szigorú lépéseket kellett tennie a bankrendszere rendbe tétele felé vezető úton.

Nevezetesen új szabályozást kellett bevezetnie az ingatlanárverések és a fizetésképtelenség kezelése terén. Az IMF mellett az ország európai hitelező 100 millió eurót utalták azt követően, hogy sikeresnek találták a kormány reformprogramját. Az Európai Központi Bank (ECB) kiterjesztette kötvényvásárlási programját a szigetország pénzintézeteire is, miután úgy találta, hogy el tudnak bánni meglehetősen nagy behajthatatlan követelésállományukkal.

Ez fájt

A hitelező EU-ECB-IMF trió úgy látja, hogy a tízmilliárd eurós, szűken hároméves hosszúságúra tervezett program az eredeti menetrendnek megfelelően az év végével lezárulhat. Ez azonban nem fogja vigasztalni azokat a betéteseket - főként oroszokat -, akiknek 100 ezer euró feletti megtakarításait a bankok adósságainak csökkentése érdekében még 2013-ban megnyirbálták. Eltarthat egy ideig az is, amíg az utca embere elfelejti a 2013 márciusában bevezetett tőkekorlátozásokat.

Akkor az ATM-ekből felvehető készpénz mennyiségiét napi 300 euróban maximálták. (Ez Görögországban 60 euró, ami alól kivételt kaptak azok a nyugdíjasok, akik a csak a kedvükért kinyitott bankfiókokban felvehetnek nyugdíjukból naponta 120 eurót.) A szigetországban bevezetett szabályok szerint a külföldre utazó ciprusiak maximum 1000 eurót vihettek magukkal. Emellett Cipruson legfeljebb 5000 euró külföldre utalását engedték meg, az e feletti összeg kifizetéséhez külön engedélyt kellett kérni, amelyet egy különbizottság bírált el.

A durva szabályokat fokozatosan enyhítették, de még arra is egy évig - 2014 májusáig - kellett várni, hogy újra lehetővé tegyék a bankszámlák nyitását. Végül idén áprilisában oldották fel az utolsó korlátozást is. (Izlandon, ahol a 2008 őszén megindult tőkekivonás kiürítette az ország devizatartalékait, csak nemrégiben, tehát több mint hét évvel az akkor bevezetett tőkekorlátozások után készült el a normális helyzet helyre állításáról szóló terv.)

Argentin minta

A szakértők egy része azonban úgy látja, hogy a ciprusi modell nem alkalmazható Görögországra, azaz görögöknek jóval nagyobb szenvedésre kell felkészülniük. A szigetországban ugyanis egy EU-IMF segélyprogram keretében vezették be a tőkekorlátozásokat. Az athéni kormány nem tud ilyet felmutatni, pedig enélkül aligha lehet feltölteni a kifosztott bankok trezorjait.

Ezért egyes közgazdászok a 2001-2002-es argentin csődöt ajánlják mintaként. Ott az indította el a tőkekivonást, hogy az emberek attól tartottak, hogy hamarosan megszűnik a peso és a dollár árfolyamát az egy az egyes szinten rögzítő árfolyamrendszer. (Ez letörte ugyan az inflációt, de túlértékeltté tette az argentin valutát, ami kiütötte az exportot, s ezzel a gazdaságot.)

El corralito és el corralón

A latin-amerikai ország banki ügyfelei 2001 végén elkezdték dollárra váltani, és kivenni pénzüket a bankokból, hogy megússzák a borítékolható leértékelést. Válaszul a Buenos Aires-i hatóságok bevezették az úgynevezett el corralito - kis kerítés - néven becézett intézkedéscsomagot, amely egyebek mellett megakadályozta a dollárszámlákon lévő pénz felvételét. Ez hatástalannak bizonyult, ezért átvette a helyét az el corralón, amelynek keretében egyebek mellett befagyasztották a határidős betéteket, majd átváltatták azokat pesóban elszámolt államkötvényekre.

Az argentin kormány végül sem kicsi, sem a nagyobb kerítéssel sem tudta megelőzni a nemzeti valuta árfolyamának beszakadását. Fél évvel a bankok elleni roham indulása után, 2002 júniusára az egy az egyes árfolyam helyett már 3,9 pesót kellett adni egy dollárért.

További kérdés a héten bevezetett görög tőkekorlátozásokkal kapcsolatban, hogy az athéni hatóságok képesek lesznek-e ellenőrizni ezek betartását. Szakértők szerint rigorózus kontrollmechanizmust kell működtetni, mert enélkül beindulnak azok a korrupciós csatornák, amelyeken keresztül mégis elfolyhat pénz, ami értelmetlenné teheti a népszerűtlen korlátozásokat.