Éppen egy évvel ezelőtt került hatalomra Görögországban az Alekszisz Ciprasz vezette - akkor még radikális - baloldali Sziriza, amely óriási káoszt okozott a dél-európai ország és hitelezői, az eurótagállamok viszonyában. Az megszorításokat elutasító népszavazást és szeptemberben újabb választást (és még egy Sziriza-győzelmet) hozó év után újra sűrű viharfelhők gyülekeznek Görögország felett - írta a Bloomberg.

A második Sziriza-kormány két tűz közé került. Nyugdíjreformterve odahaza tömeges elégedetlenséget szült, ám az ország hitelezői szerint messze nem olyan radikális, mint amilyennek lennie kellene. A legrosszabb, a szociális rendszer reformja még hátra van Ciprasznak - összegzi a lényeget Szotiria Teodoropulu, a brüsszeli Eurpai Szakszervezeti Intézet vezető elemzője.

Államcsődöt szimatolnak

Az intézkedések a középosztály helyzetét rontják, azaz éppen azok az emberek szenvednek, akik egy éve hatalomra emelték a Szirizát és fél éve újra rá szavaztak - teszi hozzá a szakértő. A szakszervezeti gyökerű párt kapott egy évet a munkavállalók szervezeteitől, de mára véget értek a hosszúra nyúlt mézes hetek.

A görög állampapírok hozama - kereslete - hullámvasútra került az elmúlt egy évben. Ahogy a válság mélyült a visszaeső kereslet miatt úgy ugrottak meg a hozamok, ahogy enyhült, úgy kerültek lejtőre. Most ismét válságot jelez ez a barométer.

A tízéves kötvények hozama 102 bázisponttal, 9,31 százalékra ment fel az év eleje óta, és ami még aggasztóbb: a kétéves papírok többet hoznak, mint a tízévesek. Ez azt jelenti, hogy a befektetők újra az államcsőd lehetőségét érzik a levegőben.

Hideg fogadtatás

Cipraszt meglehetősen hűvösen fogadták a világ pénzügyi vezetői a múlt heti davosi Világgazdasági Fórumon, ahol találkozott Christine Lagarde-dal, az IMF igazgatójával és Mario Draghival, az Európai Központ Bank elnökével. Eközben Athénban csak az intézmények alacsony rangú szakértői vizsgálódtak a görög javaslatok körül.

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági biztosa kellően átfogónak minősítette ugyan a nyugdíjreformtervet, ám hozzátette, hogy még jelentős javításra szorul. Az athéni kormány főként a tb-hozzájárulások elemelésével akarja egyensúlyba hozni a nyugdíjkasszát, a szociális kiadásokat csupán a GDP egy százalékával mérsékelné. A hitelezők szerint ez igen sovány lenne.

Eközben Ciprasz és pénzügyminisztere, Euklid Cakalotosz a hitelprogram folyamatban lévő felülvizsgálatának gyorsítását sürgeti, hogy eloszlassák a piaci bizonytalanságot.

Forró tél

A kormánynak szüksége lenne valamilyen nemzetközi sikerre, mert hazájában egyre forróbb a helyzet. A szociális reformot úgy kellene elfogadtatni a parlamenttel, hogy a kormánynak csupán háromfős többsége van. Az utcán a farmerek azzal fenyegetőznek, hogy lezárják a legnagyobb autópályákat, ha elfogadják a változásokat. A tengerészek a hét közepén kezdenek kétnapos sztrájkot, ami megbénítja a kompok forgalmát.

Az ellenzék erősödik: a jobbközép Új Demokrácia, amelyet tavaly legyőztek, új erőre kapott, amióta megválasztotta új elnökét Kiriakosz Micotakiszt. Két friss közvélemény-kutatás szerint megelőzték a Szirizát.

Végül az üzleti világgal sincs jóban a kormány, miután megromlott a viszonya az ország északi részén lévő aranybányát üzemeltető kanadai Eldorado Golddal. A Piraeus Bank vezérigazgatójának felállítása a külföldi befektetőknek okozott kisebb szívinfarktust.

Kétségbeesett arc

A hitelezőkkel kötött megállapodás szerint 2018-ra a GDP 3,5 százalékát elérő elsődleges - adósságtörlesztés nélküli - költségvetési többletet kellene produkálni. Ehhez többet kéne megtakarítani a nyugdíjkasszán és nem kéne növelni a tb-befizetéseket, mert az lefékezi a növekedést. Ciprasz azonban "vörös vonalnak" tartja a nyugdíjcsökkentést, amelyet nem óhajt átlépni.

Az állandó vita azonban a hitelprogram minden felülvizsgálatánál a válság kiéleződésével fenyeget. Görögországban óriási gazdasági-költségvetési mocsarat hoztak létre az elmúlt években, amelynek lecsapolására nincs megoldás - figyelmeztetett Davosban Soros György milliárdos befektető. A mocsár újra kezdi elnyelni a résztvevőket - csak rá kellett nézni Ciprasz arcára a Világgazdasági Fórumon. Minden rá volt írva.

Bajba kerülhetnek az írek is

A befektetőket lassan elkezdi idegesíteni, hogy Írországban, amely eddig a válságkezelés éltanulója volt, legkésőbb áprilisban parlamenti választások lesznek. Látják a portugál példát, ahol az októberi szavazást követő patthelyzetből végül egy megszorításellenes kormány nőtt ki, illetve Spanyolország vergődését, ahol a karácsony előtti választás olyan patthelyzetet teremtett, amelyből azóta sem tudtak kilábalni, ezért nincs kormány.

Az Enda Kenny vezette koalíció 2011-ben került hatalomra, amikor Írországot az EU és az IMF segélyprogramjával kellett megmenteni a csődtől. Az elmúlt években kénytelen-kelletlen a GDP ötödét elérő költségvetési kiadáscsökkentésekkel és adóemelésekkel sanyargatták a népet.

A legfrissebb felmérések szerint a koalíció a szavazatok 39 százalékára számíthatna, ha most vasárnap lennének a választások. Eközben a kormányzás folytatásához 44 százalékra lenne szükségük (2011-ben 55 százalékot értek el). A bizonytalanságot fokozza, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a Fianna Fail támogatottsága 20 százalékra esett, azaz nincs világos kihívó ringben. Egy éve még ez a politikai erő vezette a népszerűségi listákat.