Oroszország nem tervez katonai beavatkozást Szíriában, de mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje ottani utolsó bástyáját, Bassár al-Aszad államfő rezsimjének maradékát - összegezte a szakértők véleményét a Moscow Times hírportál. Az elemzőket azokkal a hírekkel kapcsolatban kérdezték, amelyek szerint Moszkva titokban katonai erőket telepített a polgárháború sújtotta országba Aszad védelme érdekében.

A Nyugat és Oroszország ugyan egyetért abban, hogy vissza kell szorítani az iszlám terrorizmust a Közel-Keleten, ám továbbra is homlok egyenest ellenkező állásponton vannak Szíria sorsával kapcsolatban. A felek kölcsönösen nyomást gyakorolnak egymásra ahelyett, hogy közösen látnának neki a probléma megoldásának.

Nincs közös nevező

A Nyugat az iszlám radikálisok elleni harc akadályát látja Aszadban, miközben az orosz kormány szerint ő az utolsó bástya az extremisták elleni küzdelemben. A Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy megakadályozza az államfő demokratikus leváltását, pedig egy ilyen kormányváltás megállíthatná a polgárháború terjedését és az Iszlám Állam erősödését. Moszkva szerint viszont a Nyugat az ellenzék támogatásával az iszlám militánsoknak fúj hátszelet.

Ha Aszad megy, akkor Oroszország elveszti közel-keleti befolyását - hívja fel a figyelmet Alekszej Malasenko, a Carnegie Moscow Center kutatóintézet vezető elemzője. Ezért akkor is hatalmon akarják tartani, ha csapatai csak kis részét ellenőrzik Szíriának.

Esztelenség lenne

Minél erősebb az ottani orosz katonai jelenlét, annál nehezebb eltávolítani a hatalomból az államfőt. Ezzel együtt komolyabb egységek odaküldése esztelenség lenne - így járta meg Oroszország Afganisztánban harminc évvel ezelőtt. A Moscow Timesnak nyilatkozó szakértők kizártnak tartják, hogy Aszad visszaállítsa rendszere ellen indult felkelés előtti hatalmi státus quót.

Az orosz katonai jelenlétről szóló hírek közös tulajdonsága, hogy mindegyik magukat megnevezni nem akaró informátorokra hivatkozik. A legmarkánsabb jelentés szerint kétszáz fős orosz gyalogos egység tartózkodik Szíriában, ahol tankokkal és rakétákkal erősítették meg egy repülőtér védelmét.

Líbia 2.?

A moszkvai Közel-Kelet Intézet elnöke, Jevgenyij Szatanovszkij szerint az orosz kormány azért makacskodik Szíriában, mert szeretné elkerülni, ami Líbiában történt. Ott rábízták a rendezést az USA-ra ás a NATO-ra, amely légi támogatást nyújtott a lázadóknak, ám a Kadhafi-rendszer megdöntését nem rendezés, hanem anarchia követte. Egy másik orosz szakértő szerint Vlagyimir Putyin államfő szándékosan keveri a lapokat, mert a zűrzavaros helyzetben nagyobb mozgástere nyílhat a cselekvésre.

Putyin maga a napokban azt mondta, hogy nem szándékoznak közvetlenül beavatkozni a szíriai polgárháborúba. A hivatalos álláspont, amit Szergej Lavrov külügyminiszter fogalmazott meg, úgy szól, hogy orosz tanácsadók tartózkodnak a közel-keleti országban, akik segítenek betanítani a helyieket az Oroszországból érkezett fegyverek használatára.

Szétterjedő extremizmus

Az amerikai álláspontot maga Barack Obama elnök erősítette meg néhány nappal ezelőtt, amikor katonákkal találkozott. Az Oroszországgal folytatott vita ellenére vannak olyan területek, például az ukrán válság, ahol közelednek egymáshoz a felek érdekei. A rossz hír az, hogy Szíria az Aszaddal kapcsolatos nézeteltérés miatt nem tartozik ezek közé. Szerinte Moszkvának fel kellene adnia a bukott államfő reménytelen támogatását.

Sokan azonban elfeledkeznek arról, hogy az orosz vezetést erősen aggasztja az iszlám extremizmus erősödése, amely átterjedhet a Közép-Keletre és Oroszországra is.

John Kerry amerikai külügyminiszter ennek ellenére állítólag arra figyelmeztette orosz kollégáját egy telefonbeszélgetésben, hogy ha az orosz hadsereg megjelenne a térségben, az csak elmélyítené a konfliktust. Növelné a menekültek, számát és azzal a súlyos veszéllyel járna, hogy az Iszlám Állam ellen harcoló, ám Aszaddal szemben álló koalíció katonái szembe találják magukat az elnököt támogató - és szintén a terrorszervezet ellen harcoló - orosz egységekkel.