Az ECB 0,15 százalékon hagyta alapkamatát - jelentette a MarketWatch. Emellett egyetlen más kamatán sem változtatott a bank. Egy hónappal ezelőtt negatívvá tették a kereskedelmi bankok jegybanki betéteinek kamatát - azaz gyakorlatilag díjat szednek ezek után a betétek után azt remélve, hogy a pénzintézetek inkább hitelként kihelyezik a tőkéjüket a gazdaságba. Emellett hosszú futamidejű hitelt kínálnak olcsón ugyanezzel a reménnyel. A döntés után hangyányit gyengült az euró a dollárral szemben: az árfolyam 1,3649 euró/dollár volt a szerda délutáni 1,3666 után.

Továbbra sem enyhülnek azonban a félelmek azzal kapcsolatban, hogy az eurózóna gazdasága deflációba süpped - a hétfőn megjelent adatok szerint az infláció júniusban is csak 0,5 százalék volt. Draghi korábban veszélyzónának nevezte az egyszázalékos határ alatti tartományt. Az Econmic Cycle Research Institute kutatóintézet számításai ugyanakkor biztatóak, ugyanis ezek szerint az alacsony áremelkedés a következő hónapokban érheti el mélypontját, mielőtt elindulna felfelé.

A mérleg másik serpenyőjében a Markit piackutató intézet növekedési statisztikája van. Eszerint az eurózóna vállalatai júniusban bővítették a legkisebb mértékben tevékenységüket az év első hat hónapjának összehasonlításában. Az átlagon belül a francia gazdaság négy hónapja nem látott tempóban zsugorodott, miközben az övezet legnagyobb gazdaságában, Németországban mérséklődött a növekedési ütem. Optimizmusra csak az ad okot, hogy az új megrendelések állománya viszonylag gyorsan nőtt, ami arra utal, hogy a következő hónapokban aktívabbá válhatnak a gazdaság szereplői.

Menetelnek tovább

Draghi sajtókonferenciája elején az ECB közleményét ismertette, amely szerint az eurózóna gazdaságában folytatódott a lassú kilábalás. A várakozások nem mozdulnak, a bank múlt hónapban bejelentett intézkedései segítettek javítani a monetáris politikai környezetet. (Ezzel részben arra utalhatott, hogy az euró a májusi döntést megelőző 1,37-es szintről stabilan ez alá gyengült - a szerk.).

Az ECB elnöke leszögezte, hogy az alacsony hitelköltségek vagy még ennél is kisebbek hosszabb ideig fennmaradhatnak. A bank monetáris tanácsának minden tagja kitart amellett, hogy szükség esetén szokatlan monetáris politikai lépéseket is tenni kell a kitartóan alacsony infláció leküzdése érdekében. A bank a sajtótájékoztatója után hozza nyilvánosságra 400 milliárd eurós kedvezményes hitelprogramja (TLTRO) újabb részleteit. A TLTRO keretében olcsó hitelt kínálnak a kereskedelmi bankoknak azzal a feltétellel, hogy azok továbbadják a forrást a vállalatoknak.

Négy helyett hat hét

A közös európai valutát használó országokban még mindig túl magas a munkanélküliség - vélik az ECB döntéshozói. Továbbra is annak nagyobb a kockázata, hogy ez a helyzet romlik, különösen akkor, ha kedvezőtlen geopolitikai fejlemények rontják az övezet vállalatainak exportálási lehetőségeit. Dragi szokatlan lépésként külön kérte az eurózóna tagállamainak kormányait, hogy lépjenek előre a reformok végrehajtásában.

A bank elnöke előállt a mai ülés igazi újdonságával: az ECB monetáris tanácsa 2015 januárjától havi kamatdöntések helyett hat hetente tart ilyen üléseket. Eszerint - akárcsak az amerikai Fed - ritkítják ezeket, évi 12 helyett 8-szor változtathatnak az alapvető hitelfeltételeken. A jövő év elejétől nyilvánosságra hozzák az ülések jegyzőkönyvét is.

Óvatosan!

Kérdésre válaszolva Draghi elárulta, hogy a TLTRO keretében a bankok egyedül és csoportosan is vehetnek fel kölcsönöket, amelyek összege elérheti az eurózóna nem pénzügyi szektorába kihelyezett hiteleik hét százalékát. Ezt bizonyos benchmarkok teljesítése esetén túlléphetik. Az ECB hat TLTRO-t tervez negyedéves ütemezésben. Összességében ez a forrás elérheti az 1000 milliárd dollárt. A TLTRO segíthet abban, hogy az infláció megközelítse az ECB közel kétszázalékos célértékét.

A tőkeáttételes hitelekkel (asset-backed securities, ABS) kapcsolatban óvatosságra intett. Ez az a kölcsönfajta, amely nagy szerepet játszott a 2008-2009-es pénzügyi válság kirobbanásában, ugyanis a bankok rossz és jó hiteleket adtak tovább jónak minősítve azokat, a hitelezők szeme elől elrejtve, hogy fedezetlen kölcsönökkel árasztják el a piacot. A bankelnök szerint arra kell ügyelni, hogy ne kerüljenek "egzotikus" elemek a becsomagolt hitelek közé.

Lejtőn az euró

Az ECB monetáris tanácsa nem ért egyet a nemzetközi elszámolóház (BIS) hét végi figyelmeztetésével, miszerint a jegybankok az alacsony hitelköltségekkel túl olcsóvá teszik a forrásokat, s ezzel megágyaznak egy új válságnak. Draghi úgy véli, hogy jelenleg nincs olyan gazdasági döntéshozó a világon, aki támogatná a hitelköltségek növelését.

Közben az euró tovább gyengült - ami összefüggésben lehet az amerikai munkanélküliségi adattal - az árfolyam 1,3599 euró/dollárig süllyedt, majd kissé visszakorrigált.

Érdekes lenne

Draghi kérdésre válaszolva is elismételte, hogy az ECB kész szokatlan monetáris politikai eszközöket bevetni. Nem gondoljuk, hogy a munkák ezen a téren befejeződött volna - fejtegette. Ugyanakkor kissé idegesebben válaszolt arra a kérdésre, miszerint úgy érzik-e az ECB döntéshozói, hogy - például a francia kormány és mások - nyomást gyakorolnak rájuk annak érdekében, hogy szokatlan monetáris politikai lépéseket tegyenek. Nagy a veszélye annak, hogy egymást követő önbeteljesítő jóslatok veszik ki a folyamatok irányítását a döntéshozók kezéből - figyelmeztetett.

Érdekesnek tartja azt az elemzést, amely szerint az európai bankszektor túlméretezett, és jót tenne neki egy egészséges konszolidáció (összeolvadások és felvásárlások sorozata). A pénzintézetek hosszú előtörténet nyomán alakultak ki. Az európai bankszektor évszázadok alatt vált olyanná, amilyen ma, úgy, hogy időközben nagyon sok minden hatott rá. Nem tartaná ugyanakkor ördögtől valónak, ha konszolidáció menne végbe az ágazatban.