A szabadidő eltöltésének egyik hasznos módja, hogy tanulunk a hibáinkból - ismétli el a közhelyet a brit parlamenti választás tanulságairól szóló cikke elején Therese Raphael, a Bloomberg publicistája. Most jelent meg a YouGov közvélemény-kutató cég jelentése arról, hogyan gondolkodhattak a két hónappal ezelőtti szavazás résztvevői, ami igencsak hasznos olvasmány lehet Theresa May miniszterelnöknek.
May azért íratta ki áprilisban a voksolást, mert meg akarta erősíteni pártja, a toryk parlamenti többségét. Ez igencsak sanszosnak látszott, hiszen akkor a népszerűségi indexek a konzervatívok 20 százalékpontos előnyét mutatták a munkáspártiakkal szemben.
A választásra, júniusra azonban hibahatáron belüli eltérésre olvadt ez a különbség, ami nyilvánvalóan a tippelgetéseken túli magyarázatra szorul. (A YouGov elemzésében - ez a közvélemény-kutató egyébként új módszerrel készült felmérésében megjósolta a váratlan eredményt.)
Mi történt?
A jelentés készítői azt találták, hogy nagyon sok olyan szavazó akadt, aki a kampány elején még a konzervatívokat támogatta, ám később átpártolt a Munkáspárthoz. A fiatalok többsége eleve az utóbbi politikai erő mellé állt, míg az idősek esetén fordított volt a helyzet. Csakhogy míg kezdetben 34 évnél volt az a keresztezési pont, amelynél többségbe kerültek a toryk szavazói, a meccs végére 47 évre csúszott fel az X közepe (lásd első ábránkat).
Mire utal ez?
Ez arra utal, hogy a fiatalokat nem tántorította el a Munkáspárt programja, amelyben államosítások és adóemelések is szerepeltek. Éppen ellenkezőleg: ennek a generációnak már nincsenek tapasztalatai az 1970-es évek munkáspárti kormányainak szocialista gazdaságpolitikájáról, amely hozzájárult a brit gazdaság akkori gyengélkedéséhez.
Nem ez azonban a legfontosabb tanulsága az közvélemény-kutatók elemzésének. Két fontos megállapítást tettek a szakértők, amelyek közül az egyik nem igazán váratlan, a másik azonban meglepő. Az összes elemző tutira vette eddig is, hogy May taktikája - amely úgy szólt, hogy a választóknak kötelességtudó, kemény vezetőként rá kell bízniuk a brexittárgyalások lebonyolítását - kudarcot vallott.
Ellenfele, a radikális baloldali Jeremy Corbin vele szemben hatékonyan kampányolt, népszerűségi indexe folyamatosan nőtt. És olyanok tették végül a vezetése alatt álló Munkáspárt mellé az X-et, akik korábban csak legyintettek rá.
A meglepetés
A YouGov elemzésének meglepő tanulsága, hogy milyen sok brit tartotta a választás legfontosabb kérdésének a brexitet. Több mint 30 ezer embernek tették fel azt a kérdést, miszerint mi lenne az az egy szóban összefoglalható ügy, amiről a szavazóknak dönteniük kellett. Több mint egyharmaduk említette a brexitet vagy az EU-t míg például olyan hagyományosan erős témák, mint a gazdaság, kevesebb mint ötödüknek jutott eszébe (lásd második ábránk szófelhőjét).
A bőrükre megy
Az eddigi feltételezések úgy szóltak, hogy a britek megbékéltek a 2016. júniusi népszavazás eredményével, amely szerint az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. Úgy tűnt, hogy technikai kérdésnek tartják a továbbiakat, nevezetesen a brexit feltételeiről szóló EU-brit tárgyalásokat.
Ezzel szemben a választások idejére már nem a menni vagy maradni volt a fő problémájuk, hanem az, hogy milyen feltételekkel válik el országuk az EU-tól. A szavazók megérezték, hogy a brexittárgyalások kimenetelétől függ a jövőjük. Ha a dolog rosszul sül el, azt ők is megszenvedhetik.
Túl sokan
Míg a toryk teljes szakítást, a Munkáspárt kooperációt ígért az EU-val. May a választások előtt egyértelműen a kemény Leave-pártiak mellé állt, akik akár a kereskedelem és az egyéb kapcsolatok durva szétszakítása árán is széttépnék a szigetország és a kontinens 40 év alatt kialakult kapcsolatait.
A szavazóknak ez nem tetszett, ezért bővült néhány hónap alatt jelentősen a Munkáspárt tábora. Túl sokan pártoltak el ahhoz, hogy May és a toryk figyelmen kívül hagyják ezt. Már persze, ha tovább akarják kormányozni az Egyesült Királyságot.