A svájciak vasárnap döntenek arról, hogy bevezessék az országban az egységes minimálbért - ha az igenek győznek, a világ legmagasabb ilyen juttatását kell majd kifizetniük a munkaadóknak. A szavazóknak arról kell állást foglalniuk, hogy a minimális órabér 22 svájci frank (5500 forint), a minimális havi kereset pedig 4000 frank (egymillió forint) legyen-e. Ezzel leelőznék az olyan magas minimálbért kínáló országokat, mint az USA, ahol 7,25 dollár (1620 forint), illetve Nagy-Britannia, ahol 6,31 font (2370 forint) a minimális órabér.

A referendumot az SGB, az ország legnagyobb szakszervezete kezdeményezte, miután úgy ítélte meg, hogy az ország legszegényebb polgárait alulfizetik. A kérdésről azért lehet szavazni, mert az alkotmány szerint az ország közvetlen döntéshozatali rendszerében meg lehet kérdezni az embereket gazdasági, szociális és politikai érdekeiket érintő ügyekről.

Szokásos ellenérvek

Számos szektorban, mint például az építőiparban vagy a vendéglátás régóta van minimálbér, amelyről az ágazati béralkuk keretében egyeznek meg a munkaadók és a munkavállalók - idézi a CNBC Kristina Schüpbachot, az SGB kampánystábjának tagját. Ez megvédi az érintetteket attól, hogy alulfizessék őket, ám a svájci munkavállalók többségének nincs ilyen szerencséje - világított rá a referendum kezdeményezésének okára.

A bírálók az ismert érvekkel utasítják el a minimálbér bevezetését. Lefaraghatja a vállalatok profitját, csökkentheti a felvett munkavállalók számát, azaz növelheti a munkanélküliséget és a költségek felpumpálásával emelheti a termékek és a szolgáltatások árát. A kisebb cégek akár csődbe is mehetnek a bérterhek megugrása miatt, főként a kiskereskedelemben, az élelmezésben, az agráriumban és a lakásfenntartásban - mondta korábban Johann Schneider-Ammann gazdasági miniszter.

Semmi gond

Schüpbach azzal válaszol erre, hogy a vendéglátás annak ellenére bővült, hogy a nőtt a szektorban foglalkoztatottak száma és bére is. Emellett azokra a nemzetközi tapasztalatokra hivatkozik, amelyek szerint a minimálbér bevezetése a nem járt a gyakran hangoztatott következményekkel. Az igazság az, hogy országról országra más hatással járt ez az intézkedés - emlékeztet a CNBC. Nagy-Britanniában, ahol 1999-ben vezették be a minimálbért, sokan várták a munkanélküliség növekedését, ám ez nem következett be - mondja Jonathan Wadsworth egyetemi professzor.

Az Atlanti-óceán túlpartján már vegyesebb a kép. Meglehetősen éles vita folyik arról, hogy a minimálbér káros hatással van-e a gazdaságra vagy sem. Svájcban azért állapítanák meg igen magasan a legkisebb fizetést, mert a bérek amúgy is magasak, akárcsak a megélhetési költségek - mondja David Lea, a Controll Risk tanácsadó cég elemzője.

Svájc az elmúlt években jó párszor a médiai érdeklődésének középpontjába került népszavazásaival. Az úgynevezett 1:12-es szabályról szóló referendum, amely a legalacsonyabb bérek 12-szeresében maximálta volna a legmagasabbakat, elbukott. A Novartis gyógyszergyár vezérigazgatójának 72 millió frankos végkielégítéséről szóló hír nyomán kiírt népszavazás azonban megtiltotta a cégeknek, hogy azért fizessenek menedzsereiknek, hogy ne menjenek el dolgozni más vállalatokhoz. Napirenden van az állampolgári bér ügye, amelynek fizetése nem kötődne munkavállaláshoz. Ennek összege 2500 frank (627 ezer forint) lenne.