Nem csupán egy újabb piaci huppanást élnek át a világ legjelentősebb feltörekvő országai, hanem a 2008-2009-es pénzügyi válság harmadik hullámának vagyunk tanúi - állítják a Goldman Sachs elemzői, akiket a CNBC idén. A szakértők három tényezőre híják fel a figyelmet, amelyek véleményük szerint alátámasztják meglehetősen borús előrejelzésüket.

Egyre növekszik a bizonytalanság a feltörekvő piacok gyengélkedése, az alacsony nyersanyag- és energiaárak, illetve az esetleg emelkedő amerikai kamatok miatt - írják a szakértők. Emiatt egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a feltörekvő piacokon kialakult értékpapír- és ingatlanárak nem tarthatók, más szóval beköszönt a pénzügyi összeomlást követő válság újabb fordulója.

(Valójában akár több hullámról is beszélhetünk: első a 2008-as pénzügyi összeomlás volt, a második 2009-es recesszió a fejlett országokban, a harmadik a 2010-ben kirobbant európai adósságválság, amelyet követett a 2011-es arab tavasz, majd a 2014-es ukrán válság és idén a menekültválság - a szerk.)

Mérgező képlet

A Goldman Sachs szakértői szerint párhuzamot vonhatunk a hét évvel ezelőtti események és a mostaniak között. Akkor azzal kezdődött a hanyatlás, hogy összeomlott az USA lakáspiaca. A nem igazán hitelképes (subprime) ügyfeleknek adott jelzálogkölcsönök bedőlése magával rántotta az amerikai, majd az európai gazdaságot.

Most azt látjuk, hogy a feltörekvő piacok gyengesége padlóra viszi a nyersanyag- és energiaárakat, ami deflációs nyomást eredményez. (Az árak csökkenése azután mind a fogyasztókat, mint a befektetőket kiadásaik halogatására készteti, ami kihúzza a talajt a növekedés fő forrásai alól.)

A Fed kamatemelésével kapcsolatos találgatások miatt tőkekivonás indult meg a feltörekvő országokból, főként az ázsiai piacokról. Az amerikai jegybank döntéshozói azonban szeptember közepi ülésükön úgy döntöttek, hogy elhalasztják a hét éve nem látott lépést, ami stabilizálta az érintett országok pénzügyi helyzetét és valutáik árfolyamát. A szakértők egy része szerint azonban ez csak ideiglenes javulás.

Mi a baj oka?

A feltörekvő országokban jelentkező gyengeségek hátterében a növekedés új egyensúlyának kialakulása áll, nem pedig szerkezeti gyengeségek - vélik az amerikai bank szakértői. Ez azzal jár, hogy a feltörekvő országok tőzsdéitől a fejlettekéire helyeződik át a bővülés súlypontja, miközben a termelőktől, azaz a tőkebefektetések haszonélvezőitől, a fogyasztók felé csúszik a növekedés forrása.

Ezzel a véleménnyel vitatkoznak azokkal a szakértőkkel, akik az elhúzódó stagnálás (secular stagnation) lehetőségére figyelmeztetnek. Ez a jelenség azt jelentené, hogy a világgazdaságban alig javulna a hatékonyság, lassan fejlődne az oktatás és a képzés, lefékeződne az innováció, a megtakarítások meghaladnák a befektetéseket, ami fékezné a fogyasztást. Mindezek emiatt a gazdaságösztönzők (például az alacsony kamatok) nem működnének.

Csavaros logika

A kiigazítás a Goldman Sachs előrejelzése szerint ugyan időt vesz igénybe - ahogy az USA és Európai esetén is történt -, ám elvezethet a gazdasági egyensúly helyre állásához, ami lehetővé teheti a gazdasági tevékenységek, a vállalati profitok és a kamatok szokásos alakulásának visszatérését.

Mások tartós gondokat prognosztizálnak a feltörekvő piacokon. A Deutsche Asset and Wealth Management szakértői abból indulnak ki, hogy a növekedési ráta az elmúlt tíz évben részben a strukturális reformok elmaradása miatt csökkent. A fejlett országokban kialakult különösen enyhe monetáris politikai a feltörekvőkre hajtotta a tőkét, mert ott valamivel nagyobb kamatot remélhettek.

Ez a plusztőke viszont lehetővé tette, hogy elfeledkezzenek egyre súlyosabb gazdasági gyengeségeikről. A felfújt befektetések miatt most azzal kerülnek szembe, hogy adósságaik felduzzadtak és nagy hiteleket kell törleszteniük, miközben gazdasági növekedés gyengül. Emiatt nő a vállalati és a bankcsődök veszélye.