Véget nem érő spekulációk bontakoztak ki az elmúlt hetekben arról, hogy az Egyesült Államok és a világ többi nagyobb gazdasága recesszióba süllyedhet-e vagy sem. Az aggodalmakat csak fokozza, hogy elképesztő mértékűre nőtt az elmúlt években a kibocsátott vállalati kötvények értéke, elérte a 29 ezer milliárd dollárt, a cégek többsége oly mértékben van eladósodva, mint a történelem során még sosem.

Ez a hatalmas mennyiségű vállalati hitel akár katalizátora lesz egy recessziónak, akár nem, egy dolog biztos: a probléma nem tűnik el egyik napról a másikra - írta összefoglaló elemzésében a Bloomberg. Könnyen lehet, hogy olyan erjedés indult meg a mélyben, mint amit a 2007-2009-es pénzügyi válságot kirobbantó subprime hitelek idején lehetett tapasztalni.

A feszültség egyre tapinthatóbbá válik a világ vállalati hitelpiacának minden szegletében. A hitelminősítőknél a leminősítések aránya 2009. óta nem tapasztalt mértékűre nőtt, a vállalatok tőkeáttétele - tehát saját vagyonukhoz képesti hitelállományuk - 12 éves csúcsra emelkedett. Eközben ami igazán aggasztó, hogy egyre kevesebb cég képes elegendő megtérülést elérni befektetésein ahhoz, hogy hiteleinek költségeit ki tudja termelni. Globálisan szemlélve ezt már egyharmaduk nem tudja megtenni.

A mozaik darabjait összetéve egyértelmű a kép, azt mutatja, hogy az elmúlt hét évben az olcsó hitelekre épült gazdasági növekedés elveszítette lendületét.

Sosem voltunk még egy ilyen ciklusban, s ami most alakul, annak nagyon rossz vége lehet - mondta Bonnie Baha, a DoubleLine Capital portfóliómenedzsere a hírügynökségnek.

Túl sok a hitel

Bár a kötvénypiacon az esés mértéke összességében még nem ért el olyan drasztikus mértéket, mint a részvénypiacon, azért az idegességet lehet tapasztalni. Az irányadónak tekintett államkötvényekhez képest a vállalati kötvények hozamfelára tavaly március óta 1,18 százalékpontról 1,83 százalékpontra emelkedett, ez három éve a legmagasabb érték a Bank of America által számolt indexek szerint.

A befektetők átlagosan 0,2 százalékot buktak a globális vállalati kötvényeken 2015-ben. Ez nem tűnik soknak, azonban az ezt megelőző hat évben az átlagos nyereség elérte a 7,9 százalékot.

Összességében és globálisan számolva a Standars & Poor's (S&P) által vizsgált vállalatok eladósodottsága átlagosan az EBITDA-k (kamatok, adó, értékvesztés és amortizáció előtt nyereség) háromszorosát tették ki 2015 év végén. Ez az adatok gyűjtésének 2003-as kezdete óta a legmagasabb arány.

Egyre több a rosszabb adós

A romló profitkilátások nyomán az S&P tavaly 2009. óta a legmagasabb számban minősítette le a hitelfelvevő cégeket, összesen 863 vállalati kötvénykibocsátót ért el az a sors. A nyersanyagszektorban és az energetikában érdekelt cégek több, mint egyharmadánál a hitelminősítés kilátásai negatívak - közölte a hitelminősítő. Mások is hasonlóan látják a helyzetet. A Fitch Ratings például csak a harmadik negyedévben az összes amerikai kötvénykibocsátó cég 6 százalékát minősítette le.

S hogy mire költötték a cégek azt a sok felvett olcsó hitelt? A Bloomberg szerint nagy része, mintegy 3800 milliárd dollár felvásárlásokra és akvizíciókra ment el, de nagyon sokat költöttek sajátrészvény-visszavásárlásokra és osztalékfizetésre is.

Ennek ugyan rövid távon kedvező hatása volt a részvényárfolyamokra, a kötvénybefektetők azonban szívesebben látták volna, ha a cégek működésük igazi erősítésére fordították volna a pluszforrásokat.

Ugyanakkor mások arra hívják fel a figyelmet, hogy a leminősítések többsége az amerikai vállalatokat érintette, s a kínai lassulás is csak a nyersanyagszektorban érdekelt cégek számára jelentett eddig nehézséget. Ebből még az is kijöhet, hogy a folyamat hatásai a globális gazdaságra korlátozottak lesznek.

Sokan felkészültek

Az S&P globális hitelpiaci kitekintőjében maga is úgy számol, hogy a hitelpiac kilátásai stabilak, s globálisan a vállalati profitok idén ismét növekedni kezdenek majd. Sőt, a Citigroup elemzői szerint a befektetésre ajánlott kategóriába sorolt cégek olyan mennyiségű készpénztartalékokon ülnek, mint még soha, s ez immúnissá teheti őket az átmeneti piaci zavarok idejére.

Vannak hajszálvékony repedések, azonban ez korántsem jelenti azt, hogy az egész rendszer összeomlana - mondta Suki Mann, a CreditMarketDaily.com alapítója. Bár az eladósodottság szintje valóban magas, ez csak akkor jelent problémát, ha a cégek valóban nem tudnának törleszteni. Ennek pedig a befektetésre ajánlott kategóriában semmi jele - tette hozzá a szakértő.

Ráadásul a hitelek költségei globális szinten a hozamfelárak növekedése ellenére még mindig 3 százalék alatt vannak, míg az előző húsz évben ez az érték átlagosan 4,5 százalék volt.

Veszélyes koktél

Ennek ellenére a piaci szereplők aggódnak, mondván, a magas eladósodottsági szint az alacsony gazdasági növekedéssel párosulva rossz kombinációt jelent. A növekedés márpedig világszerte csökken, a kínai gazdaság lassulása nyomás alatt tartja a nyersanyagárakat s ez olyan országokban okoz recessziót, mint Oroszország vagy Brazília a Világbank legújabb előrejelzése szerint. A szervezet a globális gazdaság idei növekedésre vonatkozó előrejelzését nemrég 2,9 százalékosra csökkentette a nyári 3,3 százalékról. A globális gazdaság tavaly 2,4 százalékkal nőtt a 2014-es 2,6 százalék után.

A cégek adósságszolgálati terhei pedig növekednek. A JP Morgan & Chase adatai szerint a tavalyi második negyedévben az általuk vizsgált jó minőségű vállalatok kamatkiadásai már 119 milliárd dollárra nőttek, ez 2000. óta a legmagasabb érték.

A Citigroup számításai szerint immár a cégek egyharmadánál jelent problémát, hogy a tőkebevonás költségei meghaladják azt a hozamot, amit ezzel a tőkével ki tudnak termelni. Luke Hickmore, az Aberdeen Asset Management szakértője szerint amit látunk, az a mostani helyzet jellemző következménye.  A gazdaságok túlságosan is függenek a monetáris és fiskális ösztönzőktől, az elmúlt években mindenki hozzászokott azokhoz. Ez szerinte viszont hosszabb távon nem fenntartható.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!