Az Európai Központi Bank (ECB) kész kiterjeszteni kötvényvásárlási programját, ha a nyersanyag- és energiahordozó-árak további csökkenése, továbbá a világgazdasági növekedés lefékeződése veszélyezteti inflációs célja elérését. Így értelmezi a Bloomberg a bank vezető közgazdásza, egyben monetáris tanácsának tagja, Peter Praet szavait.

Az elmúlt időszak fejleményei a világgazdaságban és az árupiacokon növelték a veszélyét annak, hogy az ECB nem tudja feltornászni a pénzromlás ütemét az eurózónában a két százalékot megközelítő szintre - fejtegette a szakértő újságírók előtt. A monetáris tanácsnak nem szabad ingadoznia a megfelelő lépések megtételében, ha ezek szükségét látja - tette hozzá.

Kicsi az infláció

A főközgazdász megjegyzései egy nappal követik az ECB elnökhelyettese, Vitor Constancio nyilatkozatát, amely szerint a bank döntéshozó testülete készen áll arra, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel biztosítsa az árstabilitást. Ez a jegybankárok sajátos nyelvén azt jelenti, hogy elérjék az inflációs célt.

A közös európai valutát használó országokban júliusban mindössze 0,2 százalékkal mozdultak felfelé az árak, ami messze elmarad az ECB elképzelésétől. A háttérben az olaj árának újabb zuhanása és a kínai valuta leértékelése (illetve ezzel egyben az euró felértékelődése) áll. Az elemzők arra számítanak, hogy az ECB ennek nyomán jövő heti ülésén mérsékelheti inflációs előrejelzését. A bank érvényben lévő prognózisa szerint idén 0,2 százalékos, 2016-ban 1,3 százalékos infláció várható.

Még enyhébbek lesznek

Az ECB monetáris enyhítési politikájának keretében jelenleg havonta 60 milliárd euró értékben vásárol eurózónás állam- és vállalati kötvényeket, továbbá eszközalapú értékpapírokat. Praet szerint ez a program elég rugalmas ahhoz, hogy az új intézkedéseket ezen belül tegyék meg.

Szakértők szerint növelhetik a havi keretösszeget, kitolhatják a vásárlások lezárásának 2016. szeptemberi határidejét vagy módosíthatják a vásárolt értékpapírok körét. Arra ugyanakkor nem számítanak, hogy tovább csökkentenék a mínusz 0,2 százalékon álló negatív alapkamatot.

Minden másképp van

A szerdai megszólalásokat megelőzően arról írt a Wall Street Journal, hogy a piaci szereplők többet várnak az európai jegybanktól annál, amit most csinál. A helyzet megváltozott az év elejéhez képest, amikor döntöttek a monetáris enyhítésről. A kínai gazdaság nem nő úgy, ahogy várták, a feltörekvő országok botladoznak, a korábbinál bizonytalanabb, mikor emeli alapkamatát a brit jegybank és a Fed és az euró nem gyengült, ahogy várták, hanem erősödött.

E körülmények miatt az elmúlt hetekben mérséklődtek az inflációs várakozások, azaz romlott az esélye annak, hogy az ECB elérje kissé két százalék alatti célját. A bank döntéshozói eddig óvatosan nyilatkoztak, de szakértők szerint lépniük kell, ha az kínai fejlemények miatt késik a Fed kamatemelése, ami erősíti az eurót.

Előbb-utóbb döntenek

Az elemzők ugyanakkor nem várnak döntéseket a bank monetáris tanácsának szeptember 3-ai ülésétől. Valószínűleg csak később kezdenek el a monetáris enyhítés lehetséges további lépéseiről beszélni. Sürgősebbé válhat azonban az újabb beavatkozás, ha - amint azt sokan várják - az inflációt a következő hónapokban újra felváltja a jegybankok első számú ellensége, a defláció. (Az árak csökkenése a vásárlások és a beruházások halogatására ösztönöz, amivel fékezi a gazdasági növekedést.)

Az elemzők összességében azt várják a jövő heti ECB-üléstől, hogy Mario Draghi, a bank elnöke jelezni fogja a döntéshozó testület készségét a további monetáris enyhítésre. Mindenesetre a szerdán elhangzott célzások máris megtették a hatásukat: az euró az 1,1404-es szintre gyengült a keddi 1,1510-ről a dollárral szemben. Az európai tőzsdék elmozdultak szerdán összeszedett visszaesésük mélypontjáról.