Miután a három nagy brit politikai párt, a konzervatívok, a Munkáspárt és a liberálisok megígérték a skót szavazóknak, hogy ha az unióban maradást választják, akkor bővíteni fogják önálló törvényhozásuk hatáskörét, a nemek 55-45 százalékos arányú győzelme után mindenki ennek részleteire kíváncsi. A skót parlamentet Holyroodként emlegeti a BBC - ezt az elnevezést onnan kapta, hogy Skócia fővárosa, Edingborugh Holyrood kerületében található.

Gordon Brown volt miniszterelnök már korábban elővezette a devolution (átruházás) menetrendjét, amit az összes párt gyorsan elfogadott. Eszerint október végére készül el a javaslat első változata, majd egy konzultációs szakasz után november végére az úgynevezett fehér könyv, amely összefoglalja az új hatalommegosztás elemeit. Ezt január végére önthetik törvénytervezet formájába (ez lesz Skócia-törvény), amelyről azonban csak a 2015 májusában esedékes brit alsóházi választások után szavaznának.

Kapcsolódó

Mennyi az annyi?

A korábban napvilágot látott elképzelések alapján világos, hogy a három nagy brit párt elkötelezett az úgynevezett Barnett-formula mellett, amely népességükkel arányban határozza meg Skócia, Észak-Írország és Wales részesedését a londoni központi költségvetés meghatározott részeiből. Emellett mindegyikük jelentően növelné a mostanihoz képest Holyrood jövedelemadó-elosztási jogosultságát. Ezen belül azonban számottevő különbségek is vannak.

A Munkáspárt jogot adna a skót parlamentnek annak, hogy rendelkezzen a helyben keletkező jövedelmek 15 százalékának elosztásáról, de nem adna felhatalmazást arra, hogy mérsékelje a legmagasabb adósávokat. A konzervatívok teljes felhatalmazást adnának a jövedelemadók mértékének és sávjainak meghatározására, továbbá a helyi törvényhozás döntene a Skóciára eső források 40 százalékáról. A liberális demokraták a jövedelemadó mellett az örökösödési és a tőkejövedelem-adó feletti rendelkezést is átadnák. Emellett érvénytelenítenék az unióról szóló törvényt Skócia és Anglia között, s ehelyett deklarálnák a két állam föderális viszonyát.

Többet, többet, többet!

Egyik elképzelés sem elégíti ki a helyi kormánypárt, a Skót Nemzeti Párt (SNP) igényeit. Ők mindenképpen fenntartanák az edingurgh-i megállapodást, amely jogot ad skótoknak, hogy döntsenek a függetlenségükről, amikor olyanjuk van. Az SNP várhatóan a "devo max" célkitűzés elérését tűzi a zászlajára, miután elbukta a függetlenségi népszavazást. Minden bizonnyal arra törekszik majd, hogy a Holyrood teljes felhatalmazást kapjon a személyi és a vállalati jövedelemadó elosztására, továbbá a reptéri illetékek felhasználására. Emellett bővítenék jogosítványait a jóléti intézkedések meghozatalában.

Kérdés, hogy az SNP belső vitái, amelyek korábban jellemezték a pártot, kiújulnak-e. A párt novemberben tart konferenciát, amelyt a referendum miatt halasztottak el októberről egy hónappal későbbre. A következő holyroodi szavazás előtt, amely 2016-ban lesz, tartani fognak egy elnökválasztást is, amelyen esélyes kihívók szállhatnak szeme a függetlenség mellett elszántan harcoló Alex Salmonddal.

Nehogymá

A skóciai devolution ezzel egyidejűleg nem marad hatástalan Nagy-Britannia többi tagországára sem. Sokan vetik fel az egyik angol parlamenti képviselőről West Lothian-kérdénsek nevezett dilemmát: ha az angol honatyáknak nincs beleszólásuk a skótok dolgaiba, akkor skót kollégáik vajon szavazhatnak-e a Westminsterben az Angliát érintő ügyekben? Egy nemrégiben készült felmérés szerint az angolok 62 százaléka kizárná az utóbbiakat a csak Angliát érintő döntésekben való részvételből.

Sok walesi és észak-ír látva a skót példát fel fogja vetni, hogy növelni kellene az ő országuk önálló döntési jogkörét is. Wales régóta kifogásolja a Barnett-formula alkalmazását a tagországok finanszírozásában, miután az egy főre vetítve a brit átlagnál több kiadást tesz lehetővé Skóciának. Helyi becslések szerint minden évben 300 millió fonttal (383 millió euró) lesznek emiatt szegényebbek a walesiek a skótoknál. A Munkáspárt megígérte, hogy ha 2015-ben hatalomra kerül, akkor hozzányúl ehhez a problémához.

Ami a követező napokat illeti, ezek a kibékülés jegyében telnek el. A népszavazás erősen felhevítette a politikai hangulatot, ezért első lépésként vasárnap a Skóciai Egyház megbékélési szertartást vezet elő az edinburgh-i St Giles Katedrálisban.