Helyi idő szerint délután fél ötkor a caracasi katonai kórházban meghalt Hugo Chavez venezuelai elnök - jelentett be helyi idő szerint kedd délután Nicolas Maduro, az ország alelnöke a Reuters tudósítása szerint. Az alelnök azt is közölte: utasítást adott a hadsereg és a rendőrség egységeinek mozgósítására "a béke szavatolása érdekében", de nem közölte, hogy milyen arányú mozgósításról van szó.

Az elnök két éve tartó rákbetegségben hunyt el, lezárva ezzel a szocialista vezető 14 éves uralmát a dél-amerikai országban - mondta Maduro. Az ország alkotmánya szerint az új államfő megválasztásáig ideiglenesen Diosdado Cabello házelnök látja el az államfői teendőket.

Chávez 58 éves volt. A halálos kórt először 2011 közepén fedezték fel nála a medence környékén és négy műtétet hajtottak végre rajta - az utolsót december 11-én. A venezuelai vezető azóta nem lépett nyilvánosság elé. Az állapota hétfőn fordult válságosra, amikor újabb, súlyos légúti fertőzés érte.

Az elnök halála nem érte váratlanul a venezuelai kormányt: súlyos állapota miatt már napközben összehívták a kabinetet, a hadsereg parancsnokait és a tartományi kormányzókat.

Az USA-ellenes retorikájáról és az olajszektor által finanszírozott intézkedéseiről - amelynek köszönhetően támogatott élelmiszerek és ingyenes klinikák kerültek az elhanyagolt nyomornegyedekbe - híres Chavez tavaly októberben könnyen nyerte a választásokat és így újabb hat évre kapott mandátumot.

Ellenzői leginkább az államosításai, az ellenfeleivel szembeni durva bánásmódja miatt egoista diktátornak tartották, aki rossz etatista gazdaságpolitikájával elpazarolta a történelmi olajkincsekből származó bevételt.

Chávez halála most újabb választásokhoz vezet, ami egyben azt is tesztelni fogja, hogy Chávez szocialista "forradalma" tovább tud-e élni domináns személyiségének vezetése nélkül is.

Választások egy hónapon belül

A választásokat 30 napon belül meg kell tartani, ahol várhatóan a jelenlegi alelnök Maduno ellen az a Henrique Capriles centrista ellenzéki vezető indulhat, aki az októberi választásokon vesztett Chávez ellen. A helyi Hinterlaces nevű közvéleménykutató cég január 30 és február 9 között elvégzett felmérése Maduro jelentős előnyét mutatják a Reuters szerint: Maduro támogatottsága 50, Caprilesé 36 százalékos volt.

Az alelnöknek nagy a támogatottsága a munkások körében, ráadásul az elkövetkezendő napokban a vezér halála miatti érzelmi hangulat is az ő malmára hajthatja a vizet.

Chávez halála azonban a szélső balos értelmiségiektől kezdve a katonatiszteken át az üzletemberekig, széles kört felölelő baloldali koalíción belül belső harcokat is indíthat.

Miután Venezuelának vannak a világ egyik legnagyobb olajakészletei és néhány nagy forgalmú magas hozamú kötvényekből, ezért befektetők érzékenyen reagálhatnak a politikai instabilitás bármilyen jelére - figyelmeztet a Reuters.

A hírügynökség ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy Maduro veresége viszont jelentős változásokat hozhat Venezuela életében és azoknak a latin-amerikai országok életében, amelyek Chávez olaj által finanszírozott nagylelkűségére támaszkodtak - különösen Kuba esetében, amely az 1990-es években Chávez segítségének köszönhetően állt talpra a pénzügyi összeomlásból.

Hugo Chavez 1982-ben kezdett közéleti tevékenységbe: tiszttársaival megalapították a Bolivari Forradalmi Mozgalom 200-at (Bolivar születésének 1983-as 200. évfordulója előtt tisztelegve). 1992 februárjában katonai puccsal próbáltak hatalomra kerülni, de a lázadás elbukott, Chavez megadta magát, két év börtönre ítélték, de az akcióját politikai sikerként könyvelte el - írja az Index.
Az első elnökválasztását 1998-ban nyerte, egy évvel később alkotmányozó nemzetgyűlést tartott, alkotmányt módosított (ezt 1999-ben referendumon is megerősítették, ami újabb politikai sikert jelentett neki). A következő, 2000-es elnökválasztáson a szavazók 59,76 százaléka erősítette meg a hatalmában. Chávez "forradalmi" szociális intézkedéseket léptetett életbe, a gazdaság gondjaiért rendre a régi rezsim "ragadozó oligarcháit", a "nemzetközi tőke korrupt kiszolgálóit" tette felelőssé.
Az ország gazdaságának gerincét adó olajipart lényegében államosította. Ez a vagyon - kiegészítve a szintén állami kézbe került földgáz-kitermeléssel - képezte a venezuelai gazdasági-politikai ideológia, a baloldali és autokratikus politikai rendszer, a "bolivari szocializmus" alapját. Igaz, az utóbbi időkben az olajvagyon már nem volt elég a nagyszabású jóléti intézkedések finanszírozására: az ország az utóbbi időben jelentősen eladósodott, devizáját február elején drasztikusan le kellett értékelnie.
Chavez elnök 1998 óta rövid megszakítással állt az ország élén: 2002-ben egy puccs során ideiglenesen eltávolították a hatalomból, amelynek megszervezésével az Egyesült Államokat vádolta. Két évvel később egy népszavazáson újra megerősítette a hatalmát, majd 2006-ban újra megnyerte az elnökválasztást és egutóbb tavaly ősszel erősítették meg hatalmában, akkor már csak 54,4 százalékot kapott.