A jövedelemegyenlőtlenségekkel foglalkozó kutatók azt találták, hogy több ok miatt is változóban vannak az idősebb és a fiatalabb nemzedékek nyugdíja, illetve keresete közti arányok - derült ki a Wall Street Journal (WSJ) cikkéből. Az nyugdíjasok hagyományosan kevesebbet keresnek, mint az aktívak, hiszen már visszavonultak, ám ez a szabály már nem mindig igaz.

A 65 évnél idősebbek és a lakosság többi részének jövedelme közti különbség az USA-ban és Európában jelentősen csökkent a 2008-2009-es pénzügyi válság és recesszió óta. Ez különösen igaz az állami (felosztó-kirovó) nyugdíjrendszerek esetén és rámutat arra, milyen komoly gondjai vannak a fiataloknak keresetük feltornászásával.

Tök jó nyugdíjasnak lenni

Az elmúlt nyolc év hivatalos jövedelmi adataiból kiderül, hogy az USA-ban a nyugdíjasok jövedelme egészségesebben emelkedett - az állami és a magánrendszereknek is köszönhetően -, mint a még dolgozó rétegeké. Franciaországban és Spanyolországban még meglepőbb adatokat találhatunk.

Az átlagos amerikai nyugdíjas az átlagjövedelem 77 százalékát kapja ma, míg 2008-ban, a recesszió kezdetekor még csupán 69 százalék volt ez az arány. Nagy-Britanniában 89-78 százalékra jön ki ez az összehasonlítás. Spanyolországban azonban a nyugdíjak átlagértéke már 103 százaléka, Franciaországban pedig 102 százaléka az átlagjövedelemnek.

Ez azt jelenti, hogy a zsebbe kerülő pénz szempontjából ezekben az országokban érdemes nyugdíjasnak lenni, mint annál fiatalabbnak. Spanyolországban egyébként 86 százalékon, Franciaországban 96 százalékon állt ez a mutató 2008-ban.

Átkozott politika

A változás hátterében részben az áll, hogy nyugdíjba vonulnak a második világháború utáni baby boom generáció tagjai, akik között sokan szép jövedelmet értek aktív korukban, ami magas nyugdíjjal jár. A másik ok azonban az, hogy a nyugdíjak értéke jobban nő, mint a kereseteké.

Ez azért veszélyes, mert aláássa a nyugati társadalmi rendszernek azt az ígéretét, hogy generációról generációra jobb életfeltételt biztosít tagjainak. A fiatalabb generációknak nem növekvő vagy csökkenő jövedelmekkel kell szembe nézniük, miközben munkalehetőségeik is bizonytalanabbá váltak.

Végül fontos oka az arányok változásának a politika. Nevezetes az, hogy a nyugdíjasok körében jóval nagyobb a szavazási hajlandóság, mint a fiataloknál, ami arra ösztönzi a politikusokat, hogy kedvezzenek nekik.

Nő, mint a gomba

Nagy-Britanniában például 2008 és 2014 között a nyugdíjak átlagosan évi 7,3 százalékkal, 1400 fontra (557 ezer forint) emelkedtek, míg a bérből élő háztartások évi 5,5 százalékos plusszal, 1600 fontra nőttek. A változás hátterében az adó- és juttatásrendszerek átalakítása áll, amely megvédte az idősebbek jövedelmét.

Spanyolországban a kormány kihagyta a 2010-ben elfogadott megszorításokból a nyugdíjakat, igaz, azóta növelték a követező generációk nyugdíjkorhatárát. Ebben az országban, ahol az állami nyugdíj messze felülmúlja az egyéb forrásból származó öregkori juttatásokat, évente legkevesebb 0,25 százalékkal mentek fel a nyugdíjak, miközben a fogyasztói árak csökkentek.

Nagy hiba

A helyzetre jellemző, hogy amikor tavaly a madridi jegybank elnöke arra figyelmeztetett, hogy a jövendő generációk nyugdíja kevésbé lesz nagyvonalú, mint a mostani, a kormány köreiből azonnal megfeddték megszólalásáért.

A nyugdíjak és a keresetek alakításával újraosztjuk a jövedelmeket a családokon belül - értékeli az arányváltozásokat Frank Field, az illetékes brit parlamenti bizottság feje. Amit teszünk nem korrekt és nem fenntartható!