Észak-Korea egyre több nemzetközi gazdasági szankcióval kénytelen szembenézni, ám számos módja van arra, hogy kikerülje a korlátozásokat - derül ki a CNBC összefoglalójából. Bár már tavaly is szankciók szorították keretek közé a gazdasági bővülését, a GDP 3,9 százalékkal nőtt. Ez volt a leggyorsabb tempó 1999 óta. (A magyar bruttó hazai termék 2,2 százalékkal araszolt feljebb 2016-ban - a szerk.)

Az nem világos, mennyit sikerült ebből a tempóból megtartania sztálinista rezsim gazdaságának 2017-ben, ráadásul az USA a napokban fokozta nyomást azzal, hogy felvette az országot a terroristák támogatásával vádolt államok listájára. Ezzel egyidejűleg a segítő kéz megtalálása is nehezebbé vált, mint korábban.

Kína

Az elmúlt évtizedekben a phenjani vezetés elsősorban a Pekingben találhatott barátokat, ám ez az év veszekedést hozott a két ország kapcsolatában. Elemzők szerint gyakorlatilag Kína tartja fenn az észak-koreai diktatúrát a két ország gazdasági kapcsolatával. Ezt a véleményt támasztja alá, hogy Észak-Korea kereskedelmének 80 százaléka a szomszédos óriás piacaira irányul.

Ez azonban nagyon megváltozhat. Kína Észak-Korea-polikája éppen mostanában vesz 180 fokos fordulatot - állítja Andrei Lankov, a szöuli Kookmin Egyetem Korea-specialista professzora. Ennek bizonyítékát látja abban, hogy Peking támogatta az ENSZ legkeményebb szankcióit, amit vele együtt sok megfigyelő minősített igencsak meglepő lépésnek.

Sok kínai kutatóintézeti ember beszél arról, hogy Kína megelégelte a szomszéd önfejűségét, mármint a nukleáris robbanófej hordozására képes ballisztikus rakéták lövöldözését és az atomcsapással való fenyegetőzést. Ezért az ország vezetése keményebb politikát akar folytatni a diktatúrával szemben.

Vélhetően a rezsim is érzi a viszony megromlását. Kína például a napokban számolt be arról, hogy szeptemberben 71,6 százalékkal kevesebb szenet importált Észak-Koreából, mint egy évvel korábban, az üzemanyag-kivitelét pedig majdnem lenullázta ebben a hónapban.

Oroszország

A fagyos Phenjan-Peking viszonyt másik nagy barátsága felmelegítésével igyekszik kompenzálni a sztálinista rezsim. A phenjani állami média már májusban beszámolt arról, hogy a Vlagyimir Putyin kapta Kim Dzsongun diktátortól a legforróbb holdújévi köszöntőt. Moszkva korábban szoros kapcsolatokat tartott Észak-Koreával: a rezsim külkereskedelmének felét az 1990-es évekig a néhai Szovjetunióval bonyolította le.

Most úgy látszik, hogy az oroszok élénkíteni akarják az azóta lanyhább gazdasági kapcsolatokat. Hivatalos adatok szerint tavaly mindössze 77 millió dollár volt a két ország külkereskedelmi forgalmának értéke, szemben a 2013-as 113 millióval. A távol-keleti fejlesztésekért felelős orosz miniszter 2015-ben arról beszélt, hogy 2020-ra egymilliárd dollárra akarják feltornászni ezt a mutatót.

Az idei első negyedévben 31,4 millió dollár volt az orosz-észak-koreai külkereskedelmi forgalom értéke, ami duplája a tavalyinak. És az összes ilyen adatra igaz, hogy az orosz olajexport értéke nem szerepel bennük, ezért a valós számok nagyobbak a leírtaknál. Szakértők szerint Vlagyimir Putyin azért pártolhatja a kapcsolatok erősítését, mert ezzel otthon jelentős, befolyásos hatalomnak láttathatja a nemzetközi porondon Oroszországot.

Átláthatatlan

Ha mindent számba veszünk, akkor arra lyukadhatunk ki, hogy nem igazán tudjuk, kivel kereskedik Észak-Korea. Az átláthatatlan kapcsolatok jóval fontosabbak lehetnek, mint amit sejtünk róluk - állítja Katzeff Silberstein külpolitikai szakértő. Hivatalosan a rezsim legfőbb kiviteli cikkei a szén, illetve a textiláruk. Emellett azonban jelentős a fegyverkivitel és a munkaerőexport.

Az ENSZ becslése szerint 50 ezer észak-koreai dolgozik külföldi cégeknek Kínában, Oroszországban, Malajziában, Katarban, Etiópiában és Lengyelországban. A sztálinista állam 1,2-2,3 milliárd dollárt nyerhet a vendégmunkások exportálásán. Az ország 300 millió dollár értékű fegyverexportot bonyolított le 2015-ben - derül ki dél-koreai becslésekből. A vevők: Szíria, Egyiptom, Jemen és Kuba.

Afrikai országokkal nagyjából 100 millió dollár értékű külkereskedelmet bonyolíthatnak le. Az ENSZ hét afrikai ország esetén vizsgálja az Észak-Korea elleni szankciók megsértését.

A nyitókép forrása: Jewel Samad/AFP