A görög válság egy újabb szakasza indulhatott el, mikor Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő hétfőn este bejelentette, hogy referendumot ír ki az uniós csomagról, valamint az új hitelprogramról szóló megállapodás jóváhagyásáról. Athén a népszavazás tárgyául megtett javaslat alapján ugyan 2014-ig 100 milliárd euró értékben kap hitelt az Európai Bizottságtól, az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól, valamint az európai bankok 50 százalékos kötvényleértékeléssel (haircut) leírnák a görög adósság egy részét, ezzel párhuzamosan viszont a hitel feltételéül szabott fiskális kiigazításoknak is folytatódniuk kell.

Így nem meglepő, hogy a megszorításokba már rég belefáradt görög lakosság döntő többsége kedvezőtlennek tartja a döntést a közvélemény-kutatások szerint, ráadásul a kormánypárton belül is egyre erősebb az elégedetlenség. A csomag ugyanakkor ahogy kedden Angela Merkel német kancellár is fogalmazott, több mint görög belügy.

Félrevezető lenne tényleg azt állítani, hogy a mintegy 100 milliárd eurónyi adósság leírása mögött az európai jótékonyság áll. Ha Görögország bedől, jelentősen megnő a nem is olyan rég a Fitch által leminősített Spanyolország és Olaszország fizetésképtelenségének is a kockázata. Már Görögország is nagy kockázatot rejt az eurózónára, de ha ezek az országok bedőlnek, az teljes Európát magával ránthatja.

A hivatalos német és francia reakciók még váratnak magukra. Az előző heti csúcson született egyhangú megállapodást követően vélhetőleg nagy meglepetés fogadta a bejelentést. A németek még nem reagáltak (arra hivatkozva, hogy hivatalos értesítést nem kaptak Görögországtól), Nicolas Sarkozy francia államfő pedig ma 5 órára hívott össze rendkívüli miniszteri értekezletet, ahol a központi bank elnöke is jelen lesz.

Görögország sorsáról a piaci elemzők és az akadémiai közgazdászok már hónapok óta találgatnak. Több olyan kérdést is felvetett az adósságválság, amelyekre az eurózóna kialakításakor még kevesen gondoltak. A görögöket érintő legsúlyosabb kérdések többnyire azzal kapcsolatosak, hogy hogyan is nézne ki egy görög csőd, illetve Görögországnak megérné-e kilépni, illetve hogyan tudna kilépni az eurózónából.

Nem meglepő, hogy a mostani döntés újabb találgatásoknak ad alapot. Londoni elemzők szerint a megfáradt görög lakosság leszavazza majd a referendumot, amelynek következménye akár az eurózóna elhagyása is lehet. Az európai és az amerikai tőzsdék nyitáskor történő azonnali zuhanása így előre elkönyvelhető volt.

A Görögországnak szánt újabb mentőcsomag az eredeti tervek szerint decemberre készül el. A jelenlegi tervek szerint januárra írnák ki a referendumot, azonban előtte még pénteken bizalmi szavazást tartanak a görög országgyűlésben a hitelmegállapodásról.

Kapcsolódó