Magyarország helyzete különleges problémát jelent az Európai Unió mai és holnapi csúcsértekezletén, a 2014-2020-as költségvetés nagyságára és felosztására vonatkozó javaslat szerint - amelyet Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke jegyez. Budapest olyan veszteséget szenvedne el, amely magyar diplomaták szerint "óriási politikai probléma" a kormánynak - írja az EurActiv uniós portál. Utóbbiak azt is elmondták, hogy az ügy lényege az Európai Bizottság (EB) GDP-növekedési előrejelzése Magyarországra vonatkozóan, mivel ez "indokolatlanul" alacsony bővüléssel számol. (Erről részletesebben itt olvashat.)

A Van Rompuy-féle matematika szerint az amúgy zsugorodó kohéziós alapokból (a fejletlenebb tagországok felzárkózását szolgáló források) a jogosultak maximum a GDP-jük 2,4 százalékának megfelelő forrást kaphatnának. Ez azt jelentené, hogy Magyarország kétezermilliárd forinttal kevesebb támogatáshoz jutna, mint a 2007-2013-as időszakban, amikor egyébként - részben még az első Gyurcsány-kormány keménykedésének köszönhetően - GDP-je 3,5 százalékát ítélték meg neki.

2,5, 2,0, 2,9

A hétéves költségvetéssel kapcsolatban készült EB-javaslatban még 2,5 százalékos plafon szerepelt, de van olyan nettó befizető ország, amely 2,0 százalékot akar. Egy dán javaslat szerint a válság legnagyobb áldozatainak számító országok esetén a GDP 2,9 százalékában kellene meghúzni a felső határt. Budapestnek ez utóbbi is jól jönne, bár tény, hogy Brüsszel még Görögország esetén is optimistább növekedési előrejelzést ad, mint Magyarországra vonatkozóan.

Nehéz régiós szövetségeseket találni, ugyanis Csehország és Szlovénia már gazdag országnak minősül - egy főre eső GDP-jük meghaladja az EU-27 átlagát -, így nem igazán számíthatnak a felzárkózást segítő támogatásokra. Lengyelország a válságot is növekedéssel vészelte át, így szép summát tehet zsebre a kohéziós alapokból azok lefaragása ellenére. Románia is hasonló cipőben jár. A balti országok gazdaságát legyalulta ugyan a válság, de azóta - szemben Magyarországgal - felszálló ágba kerültek, ezért kevésbé sújtja őket a Van Rompuy-javaslat.

Szegény, szegény magyarok

Mi vagyunk az az ország, amelynek egy főre eső GDP-je az EU-átlag 75 százaléka alatt van, és ott is marad, ennek ellenére lényeges veszteséget szenvedünk el. Nem találni még egy olyan tagállamot, amely hasonló helyzetben lenne - érvelt egy magyar diplomata az EurActivnak. A megoldás egyik lehetősége a GDP-hez viszonyított támogatási plafon emelése, a másik az unió biztonsági hálóval kapcsolatos szabályának alkalmazása, amely kötelezi a közösséget, hogy segítsen felzárkózni a lemaradó régiókat.

A magyar kormány egyébként nem akarja a hétéves büdzsé keretösszegének emelését, hanem a kiadási fejezetek közötti átcsoportosítással, "fair" elosztással, oldaná meg a problémát - mondta a portál informátora. Megemlített néhány területet, amelyre a tervek szerint több pénz jutna: ilyen a versenyképesség javítása a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, vagy a biztonsági és állampolgársági ügyekre fordítható keret, vagy a Global Europe című fejezet.

Van itt pénz, kérem

Emellett a magyar álláspont szerint a teljes összeg, amelyet be lehet vonni az alkuba, nagyobb, mint Van Rompuy 973 ezer milliárd eurós hétéves költségvetési kerete. (Az EB eredendően 1033 ezer milliárdot javasolt, Németország korábbi elképzelése, amely csak az inflációval növelte volna a büdzsét, 960 milliárdot jelentett volna, a 2006-2013-as keret összehasonlító árakon számolva 993 milliárd euró.)

Budapest úgy számol, hogy figyelembe kell venni az EU űrprogramjai, a Galileo, az ITER, a GMES forrásait, amelyeket a hosszú távú költségvetésen kívül terveznek, de részei a a Van Rumpuy-javaslat tárgyalási csomagjának. Emellett ott vannak a 2013. július 1-jén csatlakozó Horvátországnak szánt összegek. Így a magyar kormány szerint összességében 100 milliárd euró pluszforrással lehet számolni.

Megvannak az eszközeink

Mi történik akkor, ha a nem sikerül dönteni az új költségvetésről (mert egy vagy több tagállam megvétózza a határozatot)? Ha nem jön össze a 2012-es uniós büdzsé módosítása és nem sikerül megállapodni a 2013-asról sem, akkor 2014-re a 2011-es keret inflációval növelt összegét kell érvényesnek tekinteni az EurActive szerint. Ez a helyzet jogilag fenntartható, az éves költségvetések elfogadásához a tagországok első számú vezetőiből álló Európai Tanács minősített többséggel hozott döntésére és az Európai Parlament egyetértésére van szükség.

Ezzel csak az a probléma, hogy ezzel az Európai Tanács átalakulna az éves büdzséket megtárgyaló és jóváhagyó szervezetté - figyelmeztet a magyar diplomata jelezve, hogy a bonyolult helyzet elsősorban a kiszámíthatatlan - a közös költségek radikális csökkentéséért síkra szálló - brit magatartás miatt alakulhat ki, nem Magyarország miatt. Anélkül, hogy arra célzott volna, hogy Budapest vétóra készülne a csúcson, megjegyezte: ennek az állapotnak az egyik legnagyobb nyertese Magyarország lenne. (Szakértők felhívják a figyelmet az érvelésben lévő sok "ha"-ra. Ha például elfogadják a 2013-as büdzsét, és a hétéves költségvetés hiányában azt görgetnék tovább 2014-re, az mindenkit - de különösen Magyarországot - igen rosszul érintené. A ciklus vége felé ugyanis megugranak a kötelezettségek is - a szerk.)

Az EurActiv Van Rompuy környezetéből úgy értesült, hogy az uniós döntéshozók nem számolnak B-tervvel, annak ellenére, hogy sajtóhírek és uniós forrásoktól származó korábbi információk szerint szakértők dolgoznak olyan jogi megoldáson, hogy a költségvetést 26 vagy esetleg 25 tagállammal is el lehessen fogadni. A hét végi játszma célja, hogy a résztvevők megegyezzenek a többéves pénzügyi keretről. Mindenki csalódott, ezért nem vagyunk messze a kompromisszumtól - jegyezte meg szarkasztikusan egy tapasztalt brüsszeli tisztviselő.