Az új athéni kormány világossá tette, hogy csökkenteni akarja az ország adósságát. Kérdés azonban, valójában kik is a hitelezők, akik búcsút mondhatnának a követelésüknek, ha radikális baloldali-nacionalista összetételű kormánykoalíció sikerrel járna? - teszi fel a kérdést a Bloomberg. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök és Janisz Varufakisz pénzügyminiszter egy dologról azonosan nyilatkoztak: a magánhitelezőktől nem kérnek további áldozatot.

Ciprasz emellett azt is világossá tette, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank (ECB) hiteleit vissza fogják fizetni. Varufakisz már megemlített néhány elemet elképzeléseikből is - a görög kormány a jövő hónapra akarja elkészíteni a hitelezőkkel kötendő új megállapodás tervezetét. Ezek szerint bizonyos adósságokat átváltanának más feltételekkel nyújtott hitelekre, továbbá hozzákötnék a törlesztést a gazdasági növekedés alakulásához. (Az ASE görög tőzsdeindex több mint nyolc százalékkal ugrott meg azt követően, hogy a pénzügyminiszter nyilatkozatából kiderült: nem akarják lenyisszantani (haircut) a tartozások egy részét.)

Végül is tehát marad a kérdés: kinek kellene állnia a könnyítésekkel járó cechet. Az athéni pénzügyminisztérium és a statisztikai hivatal, továbbá nemzetközi szervezetek adatai alapján legalább arról képet alkothatunk, hogyan fest a görögök tartozása. A Bloomberg kérdezz-felelek formájában ismerteti az adatokat.

Ráérünk arra még

Mekkora a teljes görög adósság? Az elmúlt év harmadik negyedének végén 315,5 milliárd euró volt. Ki a legnagyobb hitelező? Az EFSF, az eurózóna stabilitási-biztonsági alapjának elődje, amely 141,8 milliárd euró kölcsönt adott. Ez a teljes pakk 45 százaléka. A hitelek átlagos futamideje 32 év, így az utolsó törlesztés ideje 2053. Görögország 1,5 százalékos kamatot fizet EFSF-hiteleire, ami olyan alacsony, mint az AAA hitelbesorolású országok hitelköltsége. A kamat függ attól, hogy az EFSF milyen áron tud forrásokhoz jutni.

Mikor kell a görögöknek az első tőketartozást törleszteniük az EFSF-nek? Csak 2023-ban. Emellett a kamatfizetésre is haladékot kaptak. Mivel a kedvezményes időszakban vagyunk, az EFSF-hitel törlesztése egyelőre - a következő nyolc évben - nem igazán nehezedik a görögök vállára. Mekkora hitel van a magánhitelezők (főként bankok) kezében? Csak a teljes adósság 17 százaléka, miután a 2012-ben két lépcsőben végrehajtott adósságcserében leírták követelésük zömét.

Kedves hitelezők

Hogyan forognak a görög kötvények a piacon? Az adósságból mindössze 67,5 millió euró adható és vehető a szabad kötvénypiacokon. A rövid futamidejű kincstárjegyeket is figyelembe véve 82 milliárd euró ez az összeg. Az előbbiből az ECB és az eurótagállamok kezében van 27 milliárdnyi kötvény, ami a piacra vihető kötvényállomány 40 százaléka - derül ki a Bloomberg számításaiból.

Mi a helyzet az európai jegybankkal? Az ECB-nek 2015 végéig 6,6 milliárd eurót kell visszafizetnie Athénnak. Mi a helyzet az IMF-fel? A Valutaalapnak 25 milliárd euróval tartoznak, amiből 2019 végéig 19,4 milliárdot kel törleszteniük. A maradék 2020 és 2024 között esedékes. Az IMF alapszabálya, hogy soha nem ütemezi át követelései visszafizetési határidejét.

Lehet számolgatni

Mi a helyzet a kétoldalú, államközi kölcsönökkel? Az eurózóna kormányai 2010 és 2013 között adtak ilyen hiteleket Görögországnak, miután az kiszorult a kötvénypiacokról. Ez az úgynevezett Greek Loan Facility (GLF), amelynek összege 52,9 milliárd euró. Az EFSF azt követően vette át a görögök kedvezményes hitelezését, miután a kétoldalú kölcsönök - 2013-ig - befolytak a görögök számlájára. Ciprasz kormányfő nem vállalt kötelezettséget a GLF- és az EFSF-kölcsönök teljes törlesztésére.

Így aztán az eurózóna tagállamainak kormányai számolgathatják, hogy mennyit buknának el adófizetőik pénzéből, ha nem kapnák vissza a görögöknek adott kölcsönök egy részét vagy addig variálnák a visszafizetés feltételeit, amíg a tetszés szerinti pozitív végtelenbe tolnák ki a törlesztés idejét.

Michel Sapin francia pénzügyminiszter mondott egy számot: Franciaország 42 milliárd eurónyi hitelt adott Görögországnak. Finnország - amely biztosítékokat kért annak idején a törlesztésre - 5,4 milliárddal számol, bár ebben benne van az IMF-hitelből vállalat részesedése is. Hollandia 3,2 milliárd euróval szállt be a GLF-be és - akárcsak a többi eurótagország - kezese az EFSF-nek, azaz jót kell állnia a szervezet helyett, ha az nem tudja behajtani kölcsönei egy részét, s ezért nem tudja törleszteni saját tartozásait.