Az Európai Unió hat alapító tagországa, Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország minél előbb tárgyalni akar Nagy-Britanniával az ország kilépéséről az EU-ból - derült ki külügyminisztereik rendkívüli értekezletén.
A lehető leghamarabb el kell kezdeni az egyeztetést - idézte a BBC Frank-Walter Steinmeier német külügyminisztert.
David Cameron brit miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy októberig a posztján marad, és az uniós alapszerződés 50. cikkelye szerint kiválási kérelmét utóda nyújthatja be Brüsszelben. Ez az, ami most nem talált megértő fülekre.
Október túl messze van
Steinmeier szerint nem célszerű lebegtetni a Brexit ügyét. Az uniót az 1950-es években létrehozó államok a közösség jövőjére akarják fordítani energiájukat a bizonytalanság lerövidítésével.
Bert Koenders holland külügyminiszter szerint szintén megengedhetetlen a politikai vákuum. Ez alatt ugyanis a dolgok nem mehetnek úgy tovább, mintha semmi sem történt volna. Azaz nem tudják folytatni az EU újraszervezésével kapcsolatos munkát.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke már pénteken világossá tette, hogy az uniós vezetők nem akarják októberig halogatni a válási folyamat elkezdését.
"Csőre töltenek" a skótok
Lemondott posztjáról Jonathan Hill, akit Juncker 2014-ben az unió pénzügyi reformjainak felügyeletével bízott meg. Leveléből kiderül, hogy eleve euroszkeptikusként foglalta el posztját. Valójában már évtizedekkel ezelőtt is azért kampányolt, hogy Nagy-Britannia ne lépjen be az Európai Unióba.
Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere bejelentette, hogy azonnali tárgyalásokat kezdeményez Brüsszellel Skócia helyének megőrzéséről az EU-ban. Elhatározásukat kormányának rendkívüli ülése után hozta nyilvánosságra.
A 2014. őszi függetlenségi népszavazás után újra "nagyon valószínűvé" vált egy hasonló referendum kiírása. Akkor a skótok 55-45 százalék arányban országuk Nagy-Britanniában maradása mellett döntöttek.