Magyarország hárommilliárd dollár értékben bocsátott ki devizakötvényeket tegnap, Szlovénia pedig megbízta a bankok egy körét második idei kibocsátásának előkészítésével. Ezzel kihasználhatják, hogy egy pillanatra elsimult a feltörekvő országok kötvénypiacain az ukrán válság miatt kialakult eladási hullám - írta helyzetelemzésében a Bloomberg.

Az ÁKK csak a kedd délutáni órákban tette közzé, hogy a tavaly novemberi után újabb szuverén kibocsátásra adott megbízást, ám ezt követően máris az ajánlati könyv megnyitásáról érkeztek a hírek, s a piaczárás után nem sokkal már ismert volt, hogy hárommilliárd dollárnyi forrást vontak be, egy 5, illetve egy 10 éves kötvénnyel. A Bloomberg forrásai megerősítik azokat a piaci információkat, amelyek szerint 260, illetve 287,5 bázispontos hozamfelár alakult ki, az azonos futamidejű állampapírok hozama felett, ami kedvezőbb lett a 2013. novemberinél.

Lassulás-gyorsulás

A feltörekvő piacokon visszaestek a kötvénykibocsátások azzal párhuzamosan, hogy az orosz kormány csapatokat küldött az Ukrajnához tartozó krími régióba. Ezzel a vasfüggöny leomlása óta a legsúlyosabb diplomáciai konfliktus alakult ki Oroszország és az EU, illetve az USA között. A feszültség a piacokon a régiós eszközök eladási hullámát indította el.

Vlagyimir Putyin orosz államfő azonban némi vizet öntött a tűzre a moszkvai parlamentben kedden elmondott beszédével, amelyben kifejtette: nem tervezik Ukrajna további farigcsálását azt követően, hogy a krími lakosság nagy többséggel az Oroszországhoz történő csatlakozásra voksolt - a kérésnek Oroszország anyácska nevében a moszkvai Duma engedett. Putyin beszéde nyomán erősödött a rubel, emelkedőre váltott az addig hanyatló orosz tőzsde és javult az orosz kötvények helyzete is.

Kinyílt egy ablak

A kelet-közép-európai, a közel-keleti és az afrikai kötvénykibocsátókat karanténba zárta az ukrán-orosz viszony éleződése, de most úgy tűnik, nyílt egy ablak az állampapírok piacra dobása előtt, amivel számos ország élhet - értékelte a helyzetet Aposztolosz Bantisz, a Commerzbank elemzője. A kibocsátási tervekről szóló hírek arra utalnak, hogy enyhültek a kockázatok.

Románia szintén felkért bankokat arra, hogy tegyenek javaslatot egy esetleges eurókötvény-aukcióra még június vége előtt - tudta meg a Bloomberg az ügyhöz közel álló forrástól. A 2018-as szlovén eurókötvény hozama 115 bázisponttal, 2,3 százalékra, a 2023-as magyar dollárpapíroké 43 bázisponttal, 5,39 százalékra mérséklődött.

Páholyban a szlovénok?

Olcsó a finanszírozás, ami jó alkalom az aukciókra - véli Timothy Ash, a Standard Bank feltörekvő piaci elemzője is. A nagy finanszírozási igényű országok, így Szlovénia, Magyarország és talán Törökország valószínűleg kihasználják ezt a lehetőséget. A fejlődő országok kötvénykibocsátásai 30 százalékkal maradtak el márciusban az egy évvel korábbitól - derül ki a Bloomberg adataiból.

Elemzők szerint Szlovéniának - amely 3,5 milliárd dollárt vont be a piacról februárban - európai befektetőket kellene megnyernie. Ljubljana 2007 óta a dollárkötvényeket részesítette előnyben, ám egy újabb idei 1,5 milliárd eurós forrásbevonással kényelmes anyagi helyzetbe kerülhetne - hangsúlyozza Ameli-Renani, a brit RBS stratégája. A pénzügyminisztérium akár nagyobb kibocsátásról is dönthet, ami bölcs húzás lenne a jelenlegi finanszírozási környezetben. A tárca szóvivője nem kommentálta ezt a felvetést.