Beppe Grillo olasz politikus, aki néhány évvel ezelőtt cserélte fel humorista foglalkozását a politikusi szakmára, nyíltan drukkol annak, hogy a görögök a vasárnapi népszavazáson utasítsák el az eurót, azaz nemmel szavazzanak a hitelezők reformjavaslatára - írja a Bloomberg. Pártja, az Öt Csillag mozgalom jelenleg Olaszország második legnagyobb politikai ereje. Grillo a napokban blogjában világossá tette, hogy azt szeretné, ha náluk is tartanának népszavazást az euró megtartásáról.

A radikális politikus nem levegőbe beszél: Európa második legeladósodottabb országában (Görögország után) meglehetősen nagy tábora van az euró félredobásának. A Bloomberg a pártok vezetőinek nyilatkozatai és a június végi közvélemény-kutatási adatok alapján úgy saccolja, hogy ha most hét végén lenne egy referendum a közös európai valutáról, akkor 11 százalékponttal nyernének azok, akik nem kérnek tovább az euróból.

Papírtigrisek

A negatív érzelmek olyan erősek, hogy még az egyébként Európa-párti kormánypártban is van egy kisebbség, amely kidobná a közös európai valutát. Az euroszkeptikus Északi Liga vezetője, Matteo Salvini azt is kijelentette egy nemrégiben adott interjúban, hogy ha ő lenne az olasz kormány feje, akkor beiktatása másnapján visszahozná országában a lírát.

Mindenki hajlamos karosszék tábornokként viselkedni, ám kétlem, hogy ilyen nagy lenne a szájuk, ha Olaszország sorsa volna a tét - mondja az előbbiekre reagálva Francesco Galietti, a római Policy Sonar kutatóintézet alapítója. Ezzel együtt nagyon valószínű, hogy a "nem" győzelme Görögországban komoly hátszelet adna a megszorításokra alapuló válságkezelés ellenfeleinek a többi dél-európai országban is.

Ahogy közelednek a novemberi spanyolországi választások, a hitelezők nem szeretnék, ha a radikális görög kormánypárt, a Sziriza ottani "testvérpártja", a Podemos felbátorodna - fogalmaz Nicholas Wall, az Investo European Bond Fund kötvényalap társigazgatója.

Keselyűk

Két biztos nyertese máris van a görögországi referendumnak: Portugália és Spanyolország. Akármi is lesz a végeredmény, a bizonytalan helyzet miatt megriadt turisták jó része ezekbe az országokba szervezi át nyaralását. A magyarázat nyilvánvaló: senki sem akarja megkockáztatni, hogy az év számára legjobb időszakában esetleg ne tudjon pénzt felvenni a bankautomatából vagy más kellemetlenségei adódjanak.

Az idei év eddig is jól alakult: a vendégek többet költöttek és szinte vibrál a piac - mondja Martin Aleixandre, egy hat szállodát üzemeltető spanyol vállalkozás kereskedelmi igazgatója. A májustól szeptemberig tartó időszakban 90 százalékos foglalással működnek a hoteleik, amely egyes hónapokban 95 százaléka kúszik fel. Portugáliában arról számolnak be a irodák, hogy a tunéziai terrortámadás mellett, ami elriasztja Észak-Afrikától a pihenni vágyókat, a görög válság nyomán érkezik az országba több turista a szokásosnál.

Görögországban egyébként a GDP 17 százalékát hozza az idegenforgalom, míg Spanyolországban és Portugáliában 10-10 százalék ez az arány. Spanyolországba január és május kötött több mint öt százalékkal több turista érkezett, mint egy évvel korábban, míg Portugáliában 6,8 százalékos bővülést jegyeztek fel a statisztikusok.

Iszonyú kár

Görög üzleti vezetők becslése szerint mindössze négy nap alatt 1,2 milliárd euró kárt okoztak az országnak a tőkekorlátozások. Az import, az export, a gyárak, a közlekedés, egy szóval minden lefagyott - fogalmaz Vaszilisz Korkidisz, a Hellén Kereskedelmi Konföderáció elnöke. Csak az élelmiszer- és az üzemanyagpiac marad még valamennyire életben. A most keletkező kár miatt még több új hitelre lesz szüksége Görögországnak. Korkidisz elmondta azt is, hogy a négy nagy banknál különbizottságok ellenőrzik, mely cégeknek van szükségük forrásra élelmiszer vagy orvosság vásárlásához, hogy ezekkel kivételt tegyenek. De ez a mechanizmus azonban csak a népszavazás után kezd működni.