A magánhitelezők megtették legnagyobb engedményt tartalmazó ajánlatukat a görög kormánynak a követeléseik csökkentéséről szóló múlt hét végi tárgyalásokon, ennél jelentősebb áldozatra nem hajlandóak - jelentette ki Charles Dallara, a hitelező pénzügyi szervezeteket képviselő Institute of International Finance (IIF) szakmai szervezet ügyvezető igazgatója. Ez azt jelenti, hogy az engedményről folytatott tárgyalások kudarccal végződhetnek, s ezzel elvész a lehetősége annak, hogy magánhitelezők legalább látszat szerint "önkéntesen" mondjanak le pénzükről - írja a Financial Times (FT).

Dallara egyfajta kincstári optimizmus jegyében megjegyezte, hogy továbbra is reméli, sőt biztos benne, hogy a felek végül megállapodásra jutnak, s ezzel meg tudják előzni Görögország teljes, kaotikus csődjét márciusi 20-a előtt, amikor az országnak 14,4 milliárd euró tartozását kell újrafinanszíroznia. Athénban azonban feszült volt a hangulat vasárnap, miután Dallara és igazgatótársa, Jean Lemierre szombaton korábban rögzített programjaikra hivatkozva elutazott Athénből.

Fél százalékpont plusz vagy "halál"

Egy bankár az FT-nek azt mondta, hogy a Valutalap és az európai donorországok újabb 50 bázisponttal csökkenteni akarják a jelenlegi állampapírok helyett felajánlott 30 éves kötvények kuponját, ám ez kizárja az önkéntes megállapodás lehetőségét. A lap az ügyhöz közel álló forrásokból úgy tudja, hogy az IMF, az Európai Központi Bank (ECB) és az Európai Bizottság átlag 3,5 százalékot ajánl, míg a magánhitelezők négy százalékba mennének bele.

Görög lapok a hét végén egy olyan megoldásról cikkeztek, amelyben a kamat meghatározott feltételektől - vélhetően a görög gazdaság jövőbeni teljesítményétől - függően 3,1 százalékról indulna, majd felmenne 3,9-re és végül 4,75 százalékra. A Wall Street Journal szintén az ügyhöz közel álló forrásra hivatkozva azt írta, hogy a tárgyalások lefagytak, mert az IMF és Németország átlag négy százalékosnál alacsonyabb kupont akar.

Eszmecsere levelező tagozaton

Frank Vogl, az IIF szóvivője tagadja, hogy a tárgyalások megszakadtak volna. Az egyeztetés folytatódik - állítja -, csak nem személyes megbeszélésekkel, hanem telefonon. A Párizsban tartózkodó Dallara és Lemierre bármikor elérhető Athénból, ha a görög kormány ennek szükségét látja.

Dallara mai nyilatkozatában kijelentette, hogy az éjszakába nyúló pénteki tárgyalásokon olyan feltételekben maradtak, amelynek eredményeként a magánhitelezők a kötvénycsere eredményeként 65-70 százalékot buknának el jelenlegi állampapírjaik értékéből. Ez jóval több, mint az októberi uniós csúcson célként megjelölt 50 százalékos engedmény, amely a görög gazdaság további hanyatlása miatt ma már nem elég ahhoz, hogy az ország adósságai 2020-ra a GDP 120 százalékára csökkenjenek a jelenlegi 160 százalékról.

A kápé is kötvény

A hét végi hírek szerint egyébként a pénzintézetek követelések 35 százalékáért kapnák a 30 éves kötvényeket, 15 százalékát pedig "készpénzben" tehetnék zsebre, oly módon, hogy az európai stabilitási alap (EFSF) rövid lejáratú kötvényeit kapnák. A leírás az előbbi kamatától függően nettó jelenértéken számolva több mint 50 százalék. Erre a megoldásra mai és holnapi tárgyalásain még rá kellene bólintana az eurózóna pénzügyminisztereik tömörítő eurócsoportnak.

A Bloomberg úgy tudja, hogy - a kupon körüli vita mellett - a megoldásra váró kérdések között szerepel a magán- és az állami hitelezők "jogállásának" kérdése. Egyformán vagy eltérően kellene-e viselniük egy esetleg mégis bekövetkező görög csőd terheit - ez a kérdés. Ebben az ügyben még az eurócsoport mai értekezlete előtt dűlőre akartak jutni egymással a felek.

Jön a trojka is

Görögországnak meg kell állapodnia az EU-IMF-ECB trojkával is középtávú fiskális programjának "felfrissítéséről". A tárgyalások az FT szerint kemények lesznek, mert Athén sehogy sem áll a strukturális reformokkal. Az elmúlt 18 hónapban, amióta a trió támogatja az országot, semmi érdemi nem történt - állítja Jannisz Szturnarasz, az athéni IOVE gazdaságkutató-intézet igazgatója.

A kormánynak hétmilliárd dollárral kellene csökkentenie a költségvetési hiány 2012-ben, miután 2011-ben csak kétmilliárdos egyensúlyjavulást ért el - derül ki az idei költségvetésből. Ez további bérek további lefaragását jelenti mind a magán-, mint a közszférában, továbbá újabb nyugdíjcsökkentést és az egészségügyi kiadások további visszavágását.

Athénnak meg kell állapodnia a trojkával ahhoz, hogy Görögország előtt megnyíljon a 130 milliárd eurós második segélycsomag. Ennek egyik feltétele a magánhitelezőkkel kötendő egyezség tető alá hozása, amelynek új határideje - miután az eurócsoport tanácskozására nem tudták összehozni - január 30-a, az unió csúcsértekezlete.