Az elmúlt héten fő jegybankok nyilatkozatban tették közzé közös fellépésüket a dollárlikviditás növelése érdekében, annak érdekében, hogy az európai adósságválság miatt a pénzpiacok ne fagyjanak be. Európai bankok ugyanis egyre nehezebben jutnak dollárforrásokhoz, mivel Görögország fenyegető csődjétől rettegnek egyebek mellett amerikai pénzpiaci alapok és más dollárhitelezők. Az európai banki részvények értékük harmadával estek júliusban emiatt.

Szombaton azonban az EU döntéshozói megpróbálták elsimítani a problémákat. "A helyzet...nem aggasztó" - fogalmazott a Reuters szerint a luxembourgi pénzügyminiszter a szombati Ecofin-találkozó előtt. "Minden eszközünk megvan arra, hogy a pénzügyi rendszer megfelelő működését biztosítani tudjuk" - szögezte le.

Kapcsolódó

Eközben Anrea Enria, az európai bankfelügyelet (EBA) vezetője úgy vélekedett: a bankok dollárforrásának biztosításához szükséges intézkedések szükségesek. "A jegybankok sokat tesznek azért, hogy a likviditást biztosítsák" - mondta.

Aggódnak a kulisszák mögött

A zárt ajtók mögött elhangzottakról szóló, kertelés nélküli jelentések azonban másról tanúskodnak. Egy a Reuters által megszerzett dokumentumban az állt, hogy "miközben a szuverén adósságpiacon egyre feszültebbé vált a helyzet és a nyár folyamán a banki finanszírozási kockázatok növekedtek, a fetőzés széles körben átterjedt más piacokra és országokra,  a válság rendszerszintűvé vált".

Az EU pénzügyi vezetői sürgették a bankok megerősítését, miközben arra figyelmeztettek, hogy az adósságválság "rendszerszintű" kockázata a bankokra negatív hatással van és az újabb hitelválság kockázatát hordozza - olvasható a dokumentumban.

A jelentések éles kritikákat fogalmaznak meg néhány olyan országgal szemben, amelyek nem segítik a gyengélkedő bankokat, ami az Európai országok a pénzügyi válság miatti aggodalmára utal - jegyzi meg a Reuters.

Egyre nagyobb elkeseredést is mutat Spanyolország sikertelensége, illetve Németország és mások esetében azon bankok kezelése, amelyek a gyengeségeire a legutóbbi stressztesztek megvilágítottak.

A dokumentum éles kritikákat fogalmaz meg egyebek mellett Spanyolországgal szemben, mert nem tesz eleget bankjainak megerősítésére a lehangoló eredmények láttán sem, és lépéseket sürget a gyenge bankok mérlegében a puffer képzésére.

A döntéshozók - a dokumentum szerint - az európai bankok által tapasztalt forrásszerzési nehézségeket is kiemelték.

Nagy a megosztottság a Tobin-adó ügyében

Emellett a jelentés utalást tesz arra is, hogy a minisztereknek még meg kell vitatniuk a Németország, Franciaország és Ausztria által favorizált, pénzügyi tranzakciókra kivetendő adókat is, annak ellenére, hogy az USA nem támogat ilyen jellegű sarcot. Ez annyit jelent, hogy Európa ezzel azt kockáztatja, hogy a tranzakciók egy része New Yorkba tolódik át.

Jelentős megosztottság mutatkozik - mondta Jacek Rostowski, lengyel pénzügyminiszter, az ülés elnöklő tárcavezető a tranzakciókra kivetendő adó kérdését kommentálva.

Németország ugyanis kijelentette, hogy amennyiben Nagy-Britannia nem támogatja a javaslatot, az adót akár csak az eurózónára vonatkozóan is bevezetik, de ennek ellenére is maradtak szkeptikus tagállamok (pl. Olaszország) a bevezetést illetően.

(Nagy-Britannia csak akkor támogatna egy ilyen jellegű adót, ha globálisan vezetnék be. Félő ugyanis, hogy így a tranzakciók nagy része az unión kívül bonyolódik le, és Londonnak, mint az egyik legnagyobb pénzügyi központnak így hatalmas veszteségeket okozna egy ilyen lépés. A félelem ráadásul nem alaptalan: a napokban Hongkong már jelezte, hogy tárt karokkal várja a londoni nagybankokat, amennyiben tevékenységüket át szeretnék helyezni.)

Fogytán az idő

A brit pénzügyminiszter, George Osborne, arra figyelmeztetett szombaton az adósságválság megoldásával kapcsolatban, hogy az eurózóna kezd kifutni az időből. Az valutauniónak meg kell mutatnia, hogy uralni tudja a helyzetet. Ugyanakkor azt is leszögezte: ez nem csak az eurózóna problémája.