A Balkán tizenöt évvel ezelőtt tett egy nagy szívességet Kínának: lehetővé tette, hogy az ázsiai ország mérnökei tanulmányozzák az 1999-es NATO-bombázások során Szerbia felett lelőtt repülőgép lopakodótechnológiáját - emlékeztet a bne IntelliNews régiós hírportál Belgrádból keltezett cikke. Úgy tűnik, a pekingi vezetésnek további tervei is vannak a térséggel.

Látszólag semmi sem áll távolabb Kínától, mint hogy a volt Jugoszlávia nem igazán acélos utódállamaival foglalkozzon, azonban ha felidézzük azt a pekingi tervet, amely a több száz évvel ezelőtti selyemút mintájára újjá akarja építeni az ázsiai ország és Európa kelet-nyugati kapcsolatait, akkor máris jelentősebbnek látszik ez a régió.

Az alapok

A sok energetika és infrastruktúra-fejlesztési projekt, amelyről az elmúlt időszakban a térség államai és Peking megállapodtak mindkét fél érdekeit szolgálta. Kína emellett kihasználta azt a körülményt, hogy az EU-n kívüli országokat nem kötik az állami támogatási szerződések átláthatóságával kapcsolatos rigorózus uniós előírások.

A Belgrádban 2014 decemberében tartott csúcsértekezleten Peking kötelezettséget vállalt arra, hogy hárommilliárd dolláros befektetési alap felállításával támogatja a kínai közreműködéssel megvalósuló beruházásokat Kelet-Közép-Európában. A projekteket a magán- és a közfinanszírozást kombináló ppp-, illetve lízingszerződések formájában akarják végrehajtani.

Egy évvel korábban Kína tízmilliárd dolláros hitelkeretet jelentett be a régiós befektetések előmozdítására, továbbá felállított egy titkárságot a kapcsolatok kezelésére és elkötelezte magát a kereskedelem megduplázása mellett.

A projektek

A kínai előrenyomulás egyik nagy nyertese Szerbia. Kínai finanszírozással, egy kínai hídépítő vállalat fővállalkozásában, 260 millió dollár befektetésével Duna-hidat építettek az országban, amelyet 2014-ben adtak át.

Az ázsiai ország segítette a kostolaci hőerőmű korszerűsítését és a szerb főváros az egyik végállomása a tervezett Budapest-Belgrád gyorsvasútnak, amely végül elérhet majd a görögországi Pireusz kikötőjéig. Ezzel teherszállítási útvonalat biztosíthat a kínai áruknak. Kína finanszírozza és segíti a Belgrádot és a montenegrói Bar kikötővárost összekötő autópálya építését.

Mindenütt jelen vannak

A kínai befektetések keresztül-kasul behálózzák a térségét. A fővárosokon és a kikötőkön túl gazdasági elosztóközpontok összekötését is támogatják. Macedónia 574 millió euró hitelt kapott több főút építésére, amelyek összekötik gazdasági övezeteit, illetve görögországi és osztrák határát.

Autópálya épült az albán főváros, Tirana és Macedónia, illetve Albánia és Montenegró között. A horvátországi Rijeka is megjelent a selyemút lehetséges állomásainak listáján.

Energikus nyomulás

Kína komoly tétetek tesz a stratégiai fontosságú energiaszektorra is. A kínai Geo-Jade Petroleum 442,3 millió dollárért megvásárolta a kanadai Banker's Petroleum albániai olajkutatási és -kitermelési jogait. Az észak-amerikai cég, amely a legnagyobb külföldi befektető volt a balkáni országban, egy évtizede folytatott olajipari tevékenységet több mezőn.

Egy kínai konzorciumot jelölték meg a bosznia-hercegovinai Tuzlában lévő szénerőmű bővítésére legesélyesebb jelentkezőnek. A 785,6 millió euró értékű üzlet az ország legnagyobb energetikai befektetése. Számos vízerőművi projektet terveztek Macedóniában, igaz, ezeket elhalasztották.

Csupa jó

Az ilyen infrastruktúra-beruházások igen nyereségesek, akár a finanszírozás, akár a tulajdonlás oldaláról nézve. A kínaiak a pénz mellett munkaerőt és hozzávalókat is adnak a projektekhez.

Mindezek segítségével a régióban letelepedő kínai feldolgozóipari cégek bejuthatnak az európai szabadkereskedelmi övezetbe anélkül, hogy dömpingvádak érhetnék őket. Peking helyi barátai emellett segítenek enyhíteni az emberi jogok sérelme miatt Kínát érő EU-s bírálatokat.

Az alacsony bérek és a laza üzleti szabályozás fokozza a régió vonzerejét a kínaiak szemében. Most kell lépniük, mert a térség országainak EU-s integrációjával ezek az előnyök elenyészhetnek.

Régiós módi

Jellemző példa, hogy a szerb kormány 2014 májusában olyan konzorciumot bízott meg egy 75 millió dolláros útépítéssel, amelynek három tagja közül egy sem rendelkezett útépítési referenciával. Nem volt közbeszerzési eljárás, viszont jók a cégek politikai kapcsolati a kormánypártban.

A bne hírportál szakírója szerint a balkáni-kínai kapcsolatok más Európán kívüli országoknak is ötleteket adhatnak. Az EU-nak számos gondja miatt kevesebb figyelme jut a régióra, miközben Kína és a kínai befektetési modell gyökeret ver. Miért ne követnék az ázsiai ország példáját mások is, akik meg akarják vetni a lábukat Európában.