Az egész arab világon erőszakhullám csaphat át, miután tovább nő a feszültség a szunnita nagyhatalom Szaúd-Arábia és muszlim vallás síita irányzatának legnagyobb országa, Irán között. A szaúdi kormány 48 órát adott Irán rijádi nagykövetének a távozásra, miután tüntetők Teheránban felgyújtották a szaúdi nagykövetséget - jelentette a Bloomberg.

Az erőszak azt követően szabadult el, hogy a hét végén kivégezték a szaúdi síita kisebbség vezetőjét, Nimr al-Nimr vallási vezetőt és 46 társát. Al-Nimr bírálta a királyság kormányát a kisebbség elnyomásáért. A vád szerint politikai zavarkeltésért és terrorizmusért ítélték el.

Tovagyűrűzik

A konfliktus biztosan tovább fogja súlyosbítani a Jemenben zajló polgárháborút, amely valójában a háttérben egy burkolt szaúdi-iráni háború, továbbá megnehezíti a rendezést Szíriában, ahol a Teherán a síita irányzatú kormányt, Rijád viszont a szunnita lázadókat támogatja.

A két ország hónapok óta a háborús feszültséghez illő hangot üt meg egymással szemben. Rijád bírálta a nagyhatalmak és Irán közt létrejött atomalkut, amelynek egyik következménye, hogy a perzsa állam tavasszal újraindíthatja olajexportját az amúgy is túlkínálattal küszködő olajpiacon.

Több ezren tüntettek hétfőn is

Több ezren tüntettek hétfőn Teheránban Szaúd-Arábia ellen, amely nemrég kivégeztetett egy befolyásos síita főpapot, majd az iráni nagykövetségét ért támadások után megszakította diplomáciai kapcsolatait az iszlám köztársasággal - jelentette az AFP helyszínen tartózkodó fotósa az MTI híre szerint. A Husszein imám téren gyülekező mintegy háromezer ember a szaúd-arábiai uralkodócsaládot ócsárolta. A feldühödött tömeg amerikai és izraeli zászlókat égetett. A "nagy sátánnak", illetve "kis sátánnak" is nevezett országokat tartja Irán legfőbb ellenlábasainak a nemzetközi viszonyokban, ráadásul az Egyesült Államok Rijád egyik legszilárdabb támogatója. Néhány tüntető az iráni külügyminisztériumhoz címezte sértő szavait, amelynek szerintük elsőként kellett volna kezdeményeznie a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Rijáddal.

Vérgőzös fenyegetések

A szaúdi külügyminiszer arról beszélt a hét végén, hogy nem óhajtanak továbbra is kapcsolatot tartani egy olyan országgal, amely támogatja a terrorizmus és szítja a szektás ellentéteket. Ali Khamenei ajatollah, Irán első számú vezetője azt mondta, hogy a "bosszú isteni keze fogja megragadni a szaúdi politikusok torkát".

A Teherán támogatását élvező libanoni Hezbollah a szaúdi királyi családot hibáztat al-Nimr kivégzéséért, viszont az Arab-öböl térségének kis országai felsorakoztak Rijád mellett.

Rossz hír - vagy mégsem?

Befektetési szempontból nagyon rossz hír a konfliktus kirobbanása. Sokan arra számítottak, hogy a két ország vezetése tárgyalni fog a térség feszültségeinek enyhítéséről - mondja egy helyi szakértő. Nyilvánvaló, hogy erről egy ideig szó sem lehet.

A tőzsdék hétfői hanyatlásának - a kínai összeomlás után - további lökést adott a háborús hangulat fokozódása a Közel-Keleten. A londoni Brent három százalékkal, 38,50 dollár/hordóra drágult, majd lefelé korrigált. Szakértők emlékeztetnek arra, hogy a folyamatos feszültség a régióban tavaly nem vezetett az olaj tartós áremelkedéséhez.

A Wall Street Journal egyenesen arról ír, hogy az OPEC két legerősebb tagállamának rossz viszonya támaszt ad az alacsony olajárnak. Emiatt ugyanis szertefoszlanak azok a remények, amelyek szerint közösen fellépve mérsékelhették volna a világpiaci kínálatot - hangsúlyozza helyi iparági szakértő. Ezek után azonban bármit kezdeményeznek majd az Öböl menti országok, Teherán szembe fog menni vele.

Nem hátrálnak

Szintén az alacsony árakat erősítheti, hogy az USA olajpala-termelői nem fogják lényegesen visszafogni kitermelésüket - véli Tom Kloza, az OPIS energia-tanácsadó cég alapítója. A szakértő tavaly pontosan jósolta meg az olajár esését. Most arra számít, hogy az észak-amerikai WTI ára hordónként 32 dollárra csökken. (Hétfőn kora délután 37 dollár/hordó felett járt a jegyzés.) A legkritikusabb hónapok február, március és április lesznek.

Kozla ugyanakkor nem osztja a legpesszimistább elemzők 20 dolláros várakozásait és úgy véli, hogy az év végére 55 dollár/hordóra drágul a fekete arany. Néhány éves távlatban 80 dollárt jósol.

Az USA-ban, ahol nem terhelik magas adók a benzin árát, az elmúlt hetekben különlegesen alacsony, gallononként két dollár alatti (körülbelül 150 forint/liter) árak alakultak ki. A szakértő becslése szerint az amerikai autósok ennek köszönhetően 118 milliárd dollárt takarítottak meg eddig.