A világnak van egy ezermilliárd dolláros La Nina-problémája – írja a Bloomberg annak kapcsán, hogy az időjárási modellek alapján majdnem biztosra vehető, hogy az elmúlt és az idei év után jövőre is éreztetni fogja a hatását a Föld időjárásában a La Nina időjárási anomália. (Már ha ezek után még anomáliának nevezhetjük.) Hogy mire számíthatunk, azt jól mutatják az idei tapasztalatok: Pakisztánban áradások, az USA nyugati részén forróság és erdőtüzek, Ausztráliában és Indonéziában felhőszakadások, Brazíliában és Argentínában óriási szárazságok borzolták az emberek idegeit.

A káosz mögött a La Nina állt, amely 2020 közepétől befolyásolja a bolygó időjárását, és most azzal kell szembe néznünk, hogy egy újabb olyan év következik, amikor ez a jelenség határozhatja meg a földi időjárást. Erre 1950 óta csak kétszer volt példa: 1973 és 1976 között, illetve 1998 és 2001 között. Ez egyben azt is jelenti, hogy újabb szárazságok és özönvizek következhetnek, amelyek további jelentős anyagi károkat fognak okozni a világ számos országában.

A pici változás nagy zűrzavart okoz

Furcsa belegondolni, hogy mindezt a szörnyűséget pusztán a Csendes-óceán egyenlítői vízhőmérsékletének néhány fokos eltérése okozza a szokásostól. A megfigyelések szerint ugyanis a víz kevesebb mint egy Celsius-fokos lehűlése beindíthatja a La Nina jelenséget, azaz azt, amikor emiatt az óceán feletti levegő valamivel hidegebb lesz a szokásosnál. Igaz ugyan, hogy az óceán vizének hideg-meleg periódusai felváltva követik egymást, ám a La Nina a globális felmelegedés miatt intenzívebb hatással jár, mint korábban.

A La Nina okozta időjárási ciklusok felerősítik az olyan problémákat, mint amilyen az ukrajnai háború vagy az élelmezési válság, amelyek amúgy is nehezítik az emberek életét – mondja Michael Pento, a Pento Portfolio Strategies tőketársaság alapító-elnöke. Az extrém időjárási jelenségek az energia és az élelmiszerek árának befolyásával hozzájárulnak az infláció felpörgéséhez, ha tetszik szembe mennek a világ nagy jegybankjainak igyekezetével, hogy monetáris politikájukkal szabályozzák a gazdasági folyamatokat.

Megjelent a láthatáron

Az USA Climate Prediction Center kutatóintézete 97 százalékra teszi annak esélyét, hogy október folyamán a Csendes-óceán egyenlítői részén hűlni fog a tengervíz, aminek alapján 80 százalékos eséllyel megjósolható, hogy januárban kialakul a légkörben a La Nina. A gond az, hogy az említett előző két hasonló hároméves időszakkal, ma már a klímaváltozás sokkal inkább érezhető, ami intenzívebbé teszi az időjárási jelenségeket.

A szárazságok, a téli viharok és hurrikánok, illetve minden egyéb, ami összefüggésbe hozható a La Ninával több száz millió kár okozott az elmúlt években. A biztosítótársaságok adatai alapján 2020-ban 268 milliárd dollár, 2021-ben pedig 329 milliárd dollár kár volt írható az időjárás számlájára. Ha ez folytatódik idén és jövőre, akkor elérjük a cikk elején említett ezermilliárd dollárt. Mindez főként ingatlankárokat jelent, nem veszi teljesen figyelembe például a mezőgazdasági aszálykárt.

A nagy karmester

Ahogy egy szakértő fogalmazott, a La Nina olyan mint egy karmester, aki vezényli az időjárás szimfóniáját. Ezzel részben arra utal, hogy egy nagyobb háborún vagy világgazdasági válságon kívül nincs olyan jelenség, ami akkora hatást gyakorolhatna a gazdaságra, a piacokra, a gazdasági ágazatokra, mint a La Nina vagy párja, az El Nino, amely akkor alakul ki, ha a Csendes-óceán vize az egyenlítőnél melegebb a szokásosnál. A La Nina jelenséget egyébként perui halászok már az 1600-as években megfigyelték, de igazán csak az 1960-as években sikerült megértenünk.