A prágai parlament alsó háza mára virradóra elvetette a felsőházi vétót, ezzel életbe léphet az egyházaknak az 1948-ban és később államosított javaik visszaadásáról, illetve az ezek után járó kártérítésről szóló törvény. Ez 17 egyházat érint, de közülük messze a legnagyobb összegre a római katolikus egyház számíthat.
A törvény az elkobzott egyházi intézmények 56 százalékát juttatja vissza jogos tulajdonosainak, és 59 milliárd koronás (2,3 milliárd euró) kompenzációt ítél meg a többi fejében, amit 30 év alatt egyenlő részletekben fizet ki a költségvetés, az inflációval kiigazítva. A visszaadandó ingatlanok értékét 75 milliárd koronára becsülik. Ennek keretében 2500 épület, 175 ezer hektárnyi erdő és 25 ezer hektár termőföld kerül vissza az egyházakhoz. Ennek fejében azonban az állam 17 év alatt fokozatosan megszünteti a papok fizetésének folyósítását, amire jelenleg évi 1,5 milliárd koronát költenek a költségvetésből - írta a Gazeta Wyborcza.
Európa leginkább elvilágiasodott társadalma, ahol alig több mint egy millióan vallják magukat a legnagyobb, a római katolikus egyház hívének, túlnyomó többségben ellenezte a restitúciót, egyrészt elvi alapon, másrészt az ország nehéz gazdasági helyzete miatt. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság 60-80 százaléka ellenzi az egyházak kárpótlását. A megosztottságot tükrözi, hogy a 200 fős alsó házban mindössze 102-en szavaztak a törvény mellett, eggyel többen, mint amennyi a felsőházi vétó elvetéséhez kellett.
Az egyházakon kívül azonban a helyi önkormányzatok örülhetnek a döntésnek, amelyeknek mostanáig a kezelésükben voltak az egyházi ingatlanok, azonban tulajdonjoguk rendezetlensége miatt állandó problémák forrásai voltak - például az egyházaktól elvett földek után nem jártak az uniós támogatások.
A törvényt még alá kell írnia Václav Klaus államfőnek, aki súlyos kétségeinek adott hangot - attól tart ugyanis, hogy ez alááshatja a Benes-dekrétumokat, amelyek alapján a kollektív bűnösségre hivatkozva kisajátították a világháború után a szudétanémetek vagyonát.