Az első körben, május 21-én 73 polgármestert, 326 járási és 12 megyei elöljárót választottak az állampolgárok.

Elemzők szerint amennyiben a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) a második fordulóban nem ér el jó eredményt, akkor is a helyhatósági választások relatív győztese lesz.

Kapcsolódó

A HDZ-nek már az első körben sikerült megszereznie 43 polgármesteri helyet a 128-ból. Jelenleg 160 járási és 6 megyei elöljárója is van.

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) az első körben 12 polgármesteri, 32 járási és két megyei elöljárói helyet szerzett meg.

A Híd Függetlenek Listája (Híd) jelentős sikert ért el az első körben ahhoz képest, hogy először indult helyhatósági választásokon országos szinten, és 15 megyében juttatott be képviselőket a tanácsokba, valamint a második körben három megyei elöljárói (zsupán) helyért küzd meg.

A Vecernji List című horvát napilap szerint a HDZ a második körben felülmúlhatja a 2013-ban elért eredményeit, amikor 576 közigazgatási egységből 259-et szereztek meg. A HDZ-nek akkor tíz megyében volt elöljárója, az SDP-nek háromban, előbbinek 57 városban volt polgármestere, utóbbinak 27-ben. A HDZ soraiból 192 járásban választottak elöljárókat, az SDP soraiból 45-ben.

A lap úgy véli: a HDZ már meg is nyerte a választásokat, ami szerintük azért is fontos, mert a szavazás tétjét növeli, hogy az eredmények függvényében dőlhet el, lesznek-e előrehozott parlamenti választások, vagy létrejön-e az új többség a parlamentben.

Horvátországban kormányválság alakult ki, miután Andrej Plenkovic kormányfő nemrég kezdeményezte a kisebbik koalíciós párt, a Híd minisztereinek leváltását, mert támogatták az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) bizalmatlansági indítványát a pénzügyminiszterrel szemben. A koalíció felbomlásával a parlamenti többség is bizonytalanná vált. Ha a kormányfőnek nem sikerül az új többség létrehozása, amelyet a helyhatósági választások utánra ígért, várhatóan szeptemberben előrehozott parlamenti választást tartanak, két év alatt a harmadikat.

Az újság szerint a második kör után így nem csak az derülhet ki, van-e új többség a parlamentben (amiről eddig csak találgatások vannak), hanem az is, hogy kik alkotják azt.

Az első körben született eredményeket a választások éjszakáján minden párt győzelemként könyvelte el, elemzők szerint ugyanakkor jól látszik, hogy patthelyzet alakult ki az országban, ami előrevetíti az esetleges előrehozott parlamenti választások kimenetelét is, vagyis azt, hogy egyik nagy párt sem tud egyedül kormányt alakítani.

Míg a szociáldemokraták és a Híd előrehozott választásokat szorgalmaz, a HDZ óvatosan fogalmaz. Sajtóértesülések szerint a párt ahhoz, hogy elkerüljék az előrehozott választásokat, kész kisebbségből is kormányozni, ha talál hozzá megfelelő támogatókat.

Ehhez azonban szükségük van a Horvát Néppártra (HNS) vagy a Horvát Parasztpártra (HSS). Előbbinek kilenc, utóbbinak öt képviselője van a parlamentben, és jelenleg mindkettő a szociáldemokraták partnere. A parasztpárt mind az öt képviselője az SDP listáján jutott be a nemzetgyűlésbe. Ivan Vrdoljak, a HNS és Kreso Beljak, a HSS elnöke korábban leszögezte: nem támogatják a HDZ-t a kormány átalakításában, és előrehozott választások után sem lépnének koalícióra a konzervatív HDZ-vel.

A HDZ-hez közeli forrásokra hivatkozva a lapok az elmúlt napokban ugyanakkor arról cikkeztek: a HNS engedhet a tárgyalások során, ha megkapja a Híd minisztereinek megüresedett székeit. A HDZ azonban ragaszkodik a belügyminiszteri tárcához, amelyet korábban Vlaho Orepic, a Híd politikusa töltött be, de cserében felajánlhatja az oktatási tárcát a HNS-nek, ami jól jöhet a pártnak az oktatási reformok folytatásához. Zágrábban és még néhány nagyobb horvát városban csütörtökön tízezrek vonultak az utcára az oktatási reform folytatásáért, amely még tavaly januárban megakadt.

A vasárnapi helyhatósági választások első részeredményeit 22 óra után hozza nyilvánosságra az országos választási iroda.