Az ukrán válság kirobbanása óta először ültek egy asztalhoz az ország politikai, társadalmi és civil szervezeteinek vezetői. A meglehetősen hosszú asztalnál a legkülönbözőbb egyházak képviselői a legfeltűnőbbek sajátos, rájuk jellemző egyenruhájuk miatt. Ugyanakkor az ország keleti és déli részén közintézményeket megszállva tartó orosz szeparatisták képviselőit nem hívták meg. Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök elmondása szerint ennek előfeltétele lenne, hogy letegyék a fegyvert.
A tárgyalások megindulása mögé sötét hátteret festett a lázadók támadása a hadsereg egyik állása ellen a Donyeck régióban. Az összecsapás során kigyulladt egy páncélozott szállító jármű, ami hét ukrán katona halálát okozta. A támadók egy embert vesztettek - derült ki a BBC összefoglalójából.
Brutális vagyonvesztés
Az ideiglenes kormány számításai szerint a Krím elcsatolása legkevesebb ezermilliárd hrivnya veszteséget (83 milliárd dollár) okoz az országnak. Lényegében vagyonvesztésről van szó, amibe nem számolták bele, hogy a félsziget lenyúlása nyomán Oroszország ráteszi a kezét a tengerparti gázlelőhelyekre - derül ki a Kyiv Post tudósításából.
A Donbas néven ismert délkelet-ukrajnai térségben lévő szeparatisták megfenyegették a május 25-ei elnökválasztást előkészítő választási bizottságok tagjait és családtagjaikat. Van olyan település, ahol megszállták a helyi bizottság irodáját.
A válsággal összefüggésben még a hét elején Oroszország bejelentette, hogy nem fogja támogatni a nemzetközi űrállomás működésének meghosszabbítását 2020 után, ám a BBC idézi a NASA-t, amely nem kapott közvetlen értesítést erről Moszkvából.
Az orosz hadsereg megkezdte egy vízvezeték építését a Krímbe, miután Ukrajna néhány héttel ezelőtt leállította a szolgáltatást a félszigetet északról ellátó vezetéken.
Ez háború
A kerekasztal-tárgyalások részei az EBESZ béketervének, amelyet állítólag Vlagyimir Putyin orosz államfő is támogat. További lépésként Wolfgang Ischinger veterán diplomatát felkérték, hogy közvetítsen a felek között. Kétségessé teszik azonban az orosz támogatást Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentései. A Bloombergnek adott nyilatkozata szerint Ukrajna a polgárháború szélére került, az ország keleti és déli részén már valós háború dúl. Emellett követelte, hogy a lázadókat vonják be a tárgyalásokba.
Ukrajna egyik leggazdagabb embere, Rinat Ahmetov kétségbeesetten kérte az összes küzdő felet, hogy oldják meg a válságot. Azzal érvel, hogy Kelet-Ukrajna lakóinak többsége az ország egységének pártján áll. Ahmetov, akit a déli és keleti országrész legbefolyásosabb emberének tartanak, arra figyelmeztette az új államban gondolkodókat, hogy egy ilyen változással sem Donbass, sem Oroszország nem nyerne. A Nyugat kemény szankciókkal válaszolna, ami megfojtaná a helyi ipart, munkanélküliséget, elszegényedést okozva.