A statisztikai hivatal csütörtökön közölt adatai szerint a fogyasztói árak éves összehasonlításban 2,0 százalékkal nőttek. Elemzők az áprilisival megegyező mértékre, 2,3 százalékra számítottak a múlt hónapról.
Havi összevetésben májusban 0,5 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. Elemzők 0,2 százalékos mérséklődésre számítottak az áprilisi ugyancsak 0,2 százalékos csökkenés után.
A termelői árak az előző év májusához képest 2,8 százalékkal estek az áprilisi 3,4 százalék után. A tényadat jobb az elemzők által várt 3,3 százalékos csökkenésnél, és a legkedvezőbb 2014 novembere óta.
Májusban már az 51. egymást követő hónapban estek a termelői árak, utoljára 2012 januárjában emelkedtek, 0,7 százalékkal.
Havi összevetésben viszont 0,5 százalékkal emelkedtek a termelői árak májusban az előző havi 0,7 százalékos növekedés után.
A fogyasztói árak emelkedésének üteme még messze elmarad a Peking által kitűzött 3 százaléktól, így elemzők szerint a kínai jegybanknak bőven maradt mozgástere a monetáris politika lazítására a kereslet gyengeségének ellensúlyozására.
Kína gazdasága 2009. óta a legkisebb mértékben, 6,7 százalékkal növekedett az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, és az előrejelzés szerint a második negyedévben is 6,7 százalékon marad a bővülés üteme.
A fogyasztói árak emelkedését inkább az élelmiszerek drágulása okozta, semmint a szélesebb gazdasági tevékenység - befektetők által remélt - javulása. Az élelmiszerárak 5,9 százalékkal nőttek tavaly májushoz képest, míg áprilisban 7,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.
Az egyik legalapvetőbb élelmiszer, a sertéshús, amelynek árát szoros figyelemmel követi a kormány, tekintettel a társadalmi stabilitásra gyakorolt hatására, 33,6 százalékkal drágult májusban éves összehasonlításban, miután az előző hónapban 33,5 százalékkal ugrott meg az ára. A múlt héten minden eddigi rekordot megdöntött a sertéshús ára.
Termelői oldalról továbbra is azt látni, hogy túl sok kínai gyár termel többet a piaci igényeknél. A termelői árak vártnál kisebb mértékű csökkenése az állami beruházások növekedésének és a nyersanyagárak emelkedésének volt köszönhető.