Az ukrán társadalom a sebeit nyalogatja a Krím-félsziget elvesztése után és erősen idegeskedik amiatt, hogy az ország keleti részén élő orosz kisebbséggel súlyos konfliktusokba bonyolódhat, ám ez csak időlegesen feledtetheti a gazdaság katasztrofálisan rossz állapotát. Miközben a kijevi vezetés küszködik a politikai helyzet kezelésével, talán egy pozitív hozadéka is lehet az elmúlt hetek veszteségeinek: a Nyugat kedvezőbb feltételekkel nyújthat segítséget az országnak.

A nyugati nagyhatalmaknak nincs gyomruk ahhoz - és nem is érdekük -, hogy kemény akciókkal torolják meg Moszkván a Krím bekebelezését. Az ukránok kénytelenek lenyelni ezt a keserű pirulát, amit nagyvonalúbb pénzügyi segítséggel édesíthetnek meg támogatók, elsősorban a Nemzetközi Valutaalap - idézi Timothy Asht, a Standard Bank feltörekvő piaci elemzőjét a CNBC.

Kapcsolódó

Kell a pénz

Egy dologban mindenki egyetért: Ukrajnának nagy szüksége van az anyagi támogatásra. Az ország devizatartalékai 12 milliárd dollárra olvadtak, miközben a Világbank 2012-es adata szerint az egy főre eső GDP mindössze 3 867 dollár. (A megfelelő 2013-as magyar adat 13 ezer dollár - a szerk.)

Ha az Oroszországgal folytatott kereskedelem leépül, ami a Nomura adatai szerint az ukrán export 20, az import 30 százalékát teszi ki, az komoly gazdasági sokkot okozhat. Az ukrán bankoktól az orosz csokoládégyártókig végigvágna a gazdaság minden szereplőjén.

A csütörtök-pénteki európai uniós csúcson részt vevő vezetőknek egyebek mellett ki kellene találniuk, hogyan mozdítsák ki az ukrán gazdaságot sajátos működési módjából, nevezetesen abból, hogy néhány kiválasztott oligarchia irányítása alatt áll. Aláírták ugyan az EU-ukrán társulási szerződést, de a kelet-európai ország a közelében sincs annak, hogy teljesítse azokat a követelményeket, amelyek egy uniós tagországtól elvárhatók.

Rosszabb lesz

Külső támogatás nélkül a gazdaság előbb sokkal rosszabb helyzetbe kerülhet, mielőtt javuló pályára állna. Az új kijevi vezetés vállalta, hogy visszafizetik Oroszországnak azt a hárommilliárd dollárt, amit a 15 milliárdos államközi hitel első részleteként kapott. Ettől biztosan nem fognak tágítani, kerül, amibe kerül.

A jó hír az, hogy az ukrán államadósság a GDP-nek mindössze 50 százaléka, következésképpen az IMF viszonylag olcsón megmentheti az országot. Nem lesz szükség hitelátütemezésre vagy az államcsőd durvább formáira - derül ki Vadim Khramov, a Bank of America Merrill Lynch elemzőjének szavaiból. Egyébként is nehéz lenne egyszerre elmagyarázni az ország orosz és nyugati hitelezőinek, hogy nem kapják vissza a kötvényeik árát, miközben a Nyugat meg akarja előzni, hogy Ukrajna az orosz medve karjaiba omoljon. A bankszektornak 3-10 milliárd dollár friss tőkére lesz szüksége 2014 és 2016 között - vélik a Merrill szakértői.

Gázáremelés

Gazdasági szempontból a Krím elvesztése nem baj: a félsziget mindössze a GDP három százalékával járult hozzá a közöshöz, miközben Kijev jókora összegekkel támogatta a helyi vállalatokat. (Becslések szerint Oroszországnak évi hárommilliárd dollárjába kerül a Krím gazdasági életben tartása, aminek nagy részét ellophatják a helyi nacsalnyikok - a szerk.)

A kormány megszüntette a közbeszerzéseket, amelyek gyakorlatilag a korrupció melegágyaként működtek. Az új korrupcióellenes törvény elfogadásáig - amely a remények szerin átláthatóbbá teszi az állam költekezését - nem akarják újraindítani a beszerzéseket.

A nagy kérdés, hogy mit kezdjenek a gázártámogatásokkal. Az ukrán lakossági fogyasztók a piaci ár nagyjából 30 százalékát fizetik az energiahordozóért, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy nevetséges jövedelmükből ki tudjanak jönni. Az IMF korábban a támogatások felszámolásához kötötte kedvezményes hitelének folyósítását.