Az árnyékgazdaság 2013-ban Európában 10 éves mélypontot ért el és 2,15 ezer milliárd euróra teszi egy az A.T. Kearney és Friedrich Schneider, a linzi egyetem gazdasági tanszékének vezetője és professzora által a Visa Europe közreműködésével készített tanulmány - ez átlagosan Európa gazdaságának 18,5 százalékának felel meg.

Bár Kelet-Európában az árnyékgazdaság hivatalos gazdasághoz viszonyított relatív nagysága nagyobb, mint Nyugat-Európában, az európai árnyékgazdaság kétharmada mégis az öt legnagyobb gazdasági hatalomra - Németország (13 százalék), Franciaország (10 százalék), Olaszország (21 százalék), Spanyolország (19 százalék) és Egyesült Királyság (10 százalék) - esik.

Az arányok viszont elég széles skálán szóródnak: míg Ausztriában és Svájcban az árnyékgazdaság az államok hivatalos GDP-jének 7 illetve 8 százalékát teszi ki, addig Bulgáriában, Horvátországban, Litvániában és Észtországban ez a ráta 30 százalék körüli. Magyarországon az árnyékgazdaság idén a becslések szerint a GDP 22 százalékát teheti ki. Ez az arány mind az európai (18,5 százalék), mind az EU 27 tagállamának (18,4 százalék) átlagát meghaladja, a kelet-európai országok csoportjában viszont a jobbak között található a harmadik legalacsonyabb értékkel. Magyarországnál csak Csehországban és Szlovákiában becsülik kisebbre az árnyékgazdaság GDP-hez viszonyított méretét.

Az árnyékgazdaság alakulása 2008 és 2013 között Kelet-Európában
Kép: Napi grafikonok

Európában az árnyékgazdaság visszaszorítása érdekében a 2009 előtti időszakban hozott erőfeszítések meghozták az eredményüket, minden államban - jegyzi meg a tanulmány -, 2011-től ugyanakkor háromféle út rajzolódott ki az európai országok előtt. Nyugat-Európában a gazdasági környezetben bekövetkezett enyhe javulás és az árnyékgazdaság visszaszorításának korábbra visszanyúló törekvéseinek eredményei megtették hatásukat, így a GDP-hez mért arány relatíve alacsony maradt. Kelet-Európában, ahol a GDP-növekedés általában magas, a tanulmány készítői szerint az árnyékgazdaság ugyan erős maradt, de mégsem annyira, mint azt korábban lehetett tapasztalni. Dél-Európában viszont a javulás folyamata megállt, csak minimális mérséklődés mutatkozik az árnyékgazdaság GDP-hez mért arányában. Utóbbira példaként egyrészt Spanyolországot említi a tanulmány, ahol az idei 18,6 százalékos arány szinte megegyezik a 2008-as 18,7 százalékossal, másrészt Portugáliát, ahol a 2008-as 18,7 százalékról 19 százalékra nőtt az árnyékgazdaság aránya.

Megjegyzés: adatok az EU-27-re, továbbá Norvégiára, Svájcra, Horvátországra és Törökországra vonatkozóan. Az árnyékgazdaság mérete a MIMIC módszere alapján kalkulálva.
Kép: Forrás: Dr. Friedrich Schneider, Johannes Kepler Egyetem, Linz, Ausztria; Eurostat; A.T. Kearney elemzés

A tanulmány - korábbi e témában készült hasonló felmérésekre hovatkozva - megjegyzi, hogy az árnyékgazdaság GDP-hez viszonyított arányának változása erősen kapcsolódik a gazdasági ciklusokhoz: válság idején az emelkedő munkanélküliség, a kevesebb elkölthető jövedelem, valamint a jövőtől való félelem mind az árnyékgazdaság felé tolja a lakosságot.

A 2008-ban kezdődött válság is ezt a trendet erősíti: 2009-ben az árnyékgazdaság a GDP-hez mérten 0,5 százalékkal emelkedett, ami egy hosszan tartó csökkenő tendenciát tört meg Európában. A tanulmány ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy bár a gazdasági szereplők megpróbáltak a hivatalos gazdasággal szemben alternatívát keresni, az árnyékgazdaság mégsem tudta ellensúlyozni a reálgazdaságban bekövetkezett visszaesést.

Mik az árnyékgazdaságban való részvételre ösztönző tényezők?

  • Megtakarítás: szoros ok-okozati összefüggés létezik az ország adóterhelése és az árnyékgazdaság mérete között, ami válság idején különösen felerősödik.
  • A bűntudat hiánya: a társadalom természetes részének tekinti az árnyékgazdaságot. Különösen azokra az országokra igaz ez, ahol az állami intézményrendszer és az általa nyújtott szolgáltatás alacsony szintű, valamint az állam iránti bizalom megrendült.
  • Alacsony kockázat: bár az árnyékgazdaságban való részvétel illegális, minél kisebb az esélye a lebukásnak és minél alacsonyabbak a büntetések, annál többen ítélik kifizetődőnek a részvétel kockézatát.
  • Könnyű részvétel: a készpénz használata megkönnyíti a részvételt, hiszen a készpénzes fizetések nem követhetőek nyomon.

A gazdasági környezetben 2010-től bekövetkezett javulás volt az, ami segített a korrekcióban. 2011-re az árnyékgazdaság ismét a válság előtti szintekre csökkent, 2013-ban pedig a GDP-hez viszonyított mértéke várhatóan történelmi mélypontra süllyed. A javulás mértéke viszont az év második felében bekövetkező fellendülés ütemétől/gyorsaságától és mértékétől függ majd - jegyzi meg a tanulmány szerzője.