Eddig általánosan elfogadott volt az a feltételezés, hogy a világ kormányainak választaniuk kell a gazdasági növekedés elősegítése vagy a klímaváltozás elleni harc között. Egy az ENSZ most kezdődő klímacsúcsára készült tanulmány szerint ennek nem kell így lennie - foglalja össze a Bloomberg a hét ország kutatóinak közreműködésével készült jelentés tartalmát.

A helyzet éppen fordított is lehet: a világ országai lendületet adhatnak gazdaságuk növekedésének a klímaváltozás ellen hozott intézkedésekkel. Három területen is lehetőségük nyílik erre: mérsékelhetik a városok szén-dioxid-kibocsátását, javíthatják a földterületek kihasználását és ösztönözhetik az alternatív energiaforrások felhasználását.

Átcsoportosítás

A kutatók becslése szerint a világ kormányai a következő 15 évben 90 ezer milliárd dollárt fognak a városi infrastruktúrák fejlesztésére fordítani. Ha arra koncentrálnak, hogy a tömegközlekedés javításával erősítsék a települések összeköttetését, akkor háromezer milliárd dollárt spórolhatnak meg ebben az időszakban. A felszabaduló forrást más célokra használhatják fel, emellett a jobb közlekedés segíti a gazdaság növekedését, a kisebb szén-dioxid-kibocsátás pedig javítja az emberek életminőségét.

A klímavédelem a GDP bővítésének egyik motorja lett - állítja Barbara Hendricks német környezetvédelmi miniszter. A világnak el kell mozdulnia a szén felhasználásától a megújuló források felé. Németország a fukusimai atomerőmű 2011-es katasztrófája nyomán úgy döntött, hogy leállítja atomreaktorait és helyettük hosszabb távon az alternatív energiára tesz.

Rövid és hosszú távon

További állítása az ENSZ megrendelésére készült tanulmánynak, hogy ha a világon lévő lepusztult földterületeknek csak a 12 százalékát rendbe hoznák, akkor ezeken 200 millió ember élelmiszerét termelhetnék meg és évi 40 milliárd dollár bevételhez juttathatnák a mezőgazdasági termelőket.

Végül jelentős erőforrások felszabadításához vezethetne, ha a világ kormányai megtripláznák az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kutatására fordított összeget, amely így elérhetné GDP-jük legkevesebb 0,1 százalékát. Ehhez forrást teremthetne az fosszilis energiahordozók kitermelésének támogatására fordított évi 600 milliárd dollár lefaragása.

A tanulmány készítő szerint az említett intézkedésekkel már rövid távon is serkenteni lehetne a gazdaságot, hosszabb távon pedig meg lehetne óvni a Földet. Jelentésük elkészítését segítette a Világban, az IMF és az International Energy Agency is.