Nem több mint 30 éven belül gazdaságosan lehet "kitermelni" a nap energiáját a világűrbe telepített erőművekkel, ehhez csak arra van szükség, hogy a világ államai állják a fejlesztés kezdeti költségeit - állítja a párizsi székhelyű International Academy of Astronautics egyik kutatócsoportja, amelyet John Mankins, az Amerikai Űrkutatási Hivatalnál (NASA) 25 éves gyakorlattal bíró szakértője vezet. A rendszer technológiája laboratóriumi szinten már rendelkezésre áll, lényege, hogy az egyenlítő fölé telepített, több kilométeres napelemhálózatot hordozó műholdak a nap közel 24 órájában elektromos árammá alakítanák a napsugárzást, majd ezt mikrohullámú vagy lézeres átvitellel a felszín bármely pontjára lesugároznák.

Reális vagy nem reális

A koncepció készítői szerint a magántőke bekapcsolódására kezdetben több ok miatt sem lehet építeni. Az egyik a kockázat, amely a fejlesztés és a tesztelés szakaszában jelentkezik, a másik a projekt több évtizedes kifutása, ami szintén rontja a kalkulálhatóságot. A mérleg másik serpenyőjében van a fosszilis tüzelőanyagok használatának minden problémája, amelyre választ kell találni, ami viszont hosszabb távon üzleti hasznot ígér

A tanulmány nem tartalmaz költségszámítást - a kétkedők szerint a beruházás árának a jelenlegi tizedére kellene esnie ahhoz, hogy az űrbe telepített naperőművek gazdaságosan üzemelhessenek. Emellett kockázatot jelent a föld körül keringő űrtörmelék, amely kárt tehet a rendszerben, továbbá piackutatások hiánya.

Nem is olyan drága

A kutatók azzal érvelnek, hogy a megvalósítást esélyei jelentősen javultak az elmúlt tíz évben, főként azért, mert a kormányok egyre többet hajlandóak áldozni a zöld energiaforrások felhasználásának ösztönzésére. Egy kísérleti (úgynevezett pilot) projekt megvalósításához más célra kifejlesztett, egyszer használatos, olcsó hordozórakéták is megfelelőek lennének. Ezekkel össze lehetne hozni egy a nemzetközi űrállomással összemérhető, 400 tonnás űrerőművet.

Egy ilyen visszafogott, bemutató jellegű rendszer kiépítése több tízmilliárd dollárral olcsóbb lenne, mint azt korábban becsülték, mivel nem lenne szükség drága űrkompokra - állítja Mankins, aki egyben az Artemis Innovation Management Soutions LLC elnöke. Cége 100 ezer dollárt kapott a NASA-tól az napenergia űrben történő kiaknázásának kutatására. Ez nem sok, de legalább elkezdhették a kutatásokat.

Indiai-amerikai projekt

Az űrbe telepített naperőművek ötlete már 40 évvel ezelőtt felmerült, de realitása csak az utóbbi időben nőtt meg. Amerikai és indiai üzletemberek, politikusok és biztonsági szakértők szeptemberben közös amerikai-indiai megvalósíthatósági tanulmány elkészítését követelték. Ennek célja az lenne, hogy két évtizeden belül gazdaságossá tegyék a technológiát.

Jeff Peacock, az egyebek mellett műholdakat is gyártó Boeing Co. földi telepítésű napelemrendszerekkel foglalkozó ágazatának vezetője saját technológiájuknál is jobbnak tartja az űrnaperőművekben rejlő lehetőséget. Mint mondja, teoretikusan kétszer akkora hatásfokkal használhatják fel a napenergiát, mint földi testvéreik.