Az európaiak a bevándorlást és a terrorizmust tartják a két legfontosabb kihívásnak, amelyekkel az EU-nak jelenleg szembe kell néznie, ugyanakkor az Európai Bizottság (EB) politikai prioritásai erős támogatottságot élveznek a válaszadók körében - derül ki az Eurobarometer pénteken publikált felméréséből, amelyet 2016. május 21-31. között végeztek 34 országban (a 28 EU-tagállam mellett 5 tagjelölt országban, valamint a ciprusi török közösségnél). Összesen 31 946-an válaszoltak a kérdésekre - derül ki a EB közleményéből.

Az előző, tavaly ősszel végzett felméréshez hasonlóan a megkérdezettek továbbra is a bevándorlást tekintik a legfontosabb kihívásnak, amellyel az EU-nak szembe kell nézni, igaz ez az arány most 10 százalékponttal 48 százalékra esett. A terrorizmus szintén tartja magát a második leggyakrabban említett helyen - itt azonban jelentős növekedést mértek: az őszihez képest 14 százalékponttal nagyobb arány, 39 százalék tartja ezt a legfontosabb kihívásnak.

Ez a két terület toronymagasan vezet a gazdasági helyzet előtt, amelyet a megkérdezettek 19 százaléka tart a legfontosabbnak - ez 2 százalékponttal kevesebb,az őszinél. A tagállamok költségvetési helyzetéről a megkérdezettek 16 százaléka vélekedett így, ami 1 százalékpontos mérséklődést jelent a korábbi felméréshez.

A felmérés szerint a munkanélküliséget is kevesebben tartják már a legfőbb mumusnak: a megkérdezettek 15 százaléka jelölte ezt meg, ami 2 százalékponttal kevesebb az őszi felmérésnél.

Húsz uniós tagállam állampolgárai szerint a bevándorlás az első számú uniós kihívás, de minden tagállamban az első kettőben szerepel - kivéve Portugáliát. A terrorizmus nyolc tagállamban szerepel az első helyen, és minden országban az első két terület között van - kivéve Görögországot.

Tagállami szinten a legnagyobb aggodalmat a munkanélküliség jelenti, de itt javulás látszik, amennyiben a most mért 33 százalékos arány 3 százalékponttal marad el az őszi adattól. Ezt a bevándorlás kérdése követi 28 százalékkal - itt 8 százalékpont a csökkenés -, majd a gazdasági helyzet szerepel a harmadik helyen, ami stabilan 19 százalékkal tartja magát.

Migrációban és terrorizmusban verjük az EU-átlagot

A magyarok között az EU-átlaghoz képest a megkérdezettek jóval nagyobb aránya gondolja úgy, hogy a két legfontosabb dolog, amivel az EU-nak szembe kell néznie, az a bevándorlás és a terrorizmus. Előbbit a magyarok 67 százaléka tartja a legfontosabb kihívásnak a 48 százalékos uniós átlaggal szemben, míg utóbbi esetében a 47 százalékos magyar aránnyal szemben 39 százalékos uniós átlag áll.

A gazdasági helyzet és a munkanélküliség jócskán lemaradva áll: a gazdasági helyzetet a magyarok 12 százaléka gondolja a legfontosabb uniós kihívásnak szemben a 19 százalékos EU-átlaggal, míg a munkanélküliséget 8 százalék jelölte meg szemben a 15 százalékos uniós átlaggal.

A magyaroknál az egészségügy és a szociális biztonság "visz mindent"

Amikor viszont a saját házunk tájáról van szó, azaz arról a két legfontosabb kérdésről, amellyel Magyarországnak kell szembe néznie, akkor a bevándorlási problémát - ami mérsékelt érintettségünk ellenére így is az előkelő harmadik helyen áll - előzi: az egészségügy és szociális biztonság, valamint a munkanélküliség kérdése.

Az egészségügy és szociális biztonság ügye viszont szembeötlően kiugrik az uniós átlagból, és az őszi felméréshez képest ez a mutató ugrott meg a legjobban az uniós tagállamok között. A megkérdezett magyarok 37 százaléka mondta azt, hogy ez a legfontosabb kérdés, amivel az országnak szembe kell néznie, ez több mint duplája az uniós átlagnak (ami 16 százalék) és az őszi felméréshez képest 14 százalékpontos ugrást jelent. (Ehhez közeli pozitív eltérést csak a szlovákoknál mértek, ott 12 százalékponttal ugrott meg a mutató és 36 százalékos aránnyal vezeti a listát.)

 

Forrás: Európai Bizottság

A magyarok között a második legnagyobb csoport a munkanélküliséget látta a legfontosabb ügynek, a megkérdezettek 33 százaléka gondolta úgy, hogy ez jelenleg az ország előtt álló legfontosabb kihívás (az uniós átlag 29 százalék), míg a bevándorlást - az EU-átlaghoz hasonlóan - 28 százalék jelölte. Az utóbbi két mutatónál Magyarországon 7 illetve 4 százalékpontos csökkenést mértek.

A magyarok között - az uniós átlaghoz képest - többen gondolták úgy, hogy a gazdasági helyzettel is foglalkoznia kell az országnak, itt 23 százalék áll a 19 százalékos uniós átlaggal szemben, az őszi felméréshez képest itt nem volt elmozdulás. Az uniós átlag felett áll még a nyugdíjak, a megélhetési költségek és az oktatás kérdésköre is - utóbbit a megkérdezettek 14 százaléka vélte a legfontosabb kérdésnek szemben a 9 százalékos uniós átlaggal. A terrorizmus a fasorban sincs, ezt a megkérdezettek mindössze 4 százaléka találta a legfontosabbnak.

Miben bíznak a magyarok?

Azon magyarok aránya, akik bíznak az Európai Unióban az őszi felméréshez képest stabilan 41 százalékon áll (az EU-átlag 33 százalék). Az EU-ban nem bízó magyarok aránya pedig 53 százalék - szemben az 55 százalékos uniós átlaggal -, ami 2 százalékpontos emelkedést jelent.

A kárörvendőknek viszont rossz hír, hogy arányaiban a magyar parlament és a kormány rosszabbul áll az EU megítéléséhez képest. A nemzeti parlamentben ugyanis a megkérdezett magyaroknak mindössze 26 százaléka bízik, míg 70 százaléka nem. Ebben az uniós átlag 28 illetve 65 százalék.

Ami a magyar kormány megítélését illeti, a megkérdezettek 30 százaléka inkább bízik a kabinetben (EU-átlag 27 százalék), míg 65 százalék inkább nem (EU-átlag 68 százalék).

Milyen uniós vívmányt értékelnek a magyarok a legjobban?

A magyarok az EU vívmányai közül leginkább az emberek, javak, szolgáltatások szabad mozgását (58 százalék; EU-átlag 56 százalék), a tagállamok közötti békét (43 százalék; EU-átlag 55 százalék) és az Erasmus diákcsereprogramot (34 százalék; EU-átlag 23 százalék) értékelik.

Az uniós politikák közül a magyarok legkevésbé a közös európai bevándorlási politikáért "rajonganak", de még így is inkább támogatják (49 százalék a pro és 45 százalék a kontra aránya).  Itt az uniós átlag: 67 százalék támogatja, 26 százalék ellenzi. Ezzel szemben a leginkább a szabad mozgás tetszik a magyaroknak a legjobban, ezt 82 százalék támogatja (uniós átlag 79 százalék) és csupán 13 százalék ellenzi (EU-átlag 16 százalék).