Herman Van Rompuy, az Európai Unió állam- és kormányfői tanácsának elnöke a találkozó befejezése után úgy fogalmazott: a 17 érintett EU-tagország és az uniós intézmények vezetői olyan döntéseket hoztak, amelyek növelik a görög államadósság fenntarthatóságát, csökkentik az adósságválság kiterjedésének veszélyét más országokra, és javítják a válságkezelés lehetőségeit az eurózónában.

A közös zárónyilatkozat szerint Görögország számára összesen 109 milliárd euró többletfinanszírozást jelent az új nemzetközi támogatási program.

Kapcsolódó

José Manuel Barroso "európai Marshall-tervnek" nevezte a görög mentőcsomagot, utalva ezzel arra, hogy az EU országai, a magánbefektetők és a Nemzetközi Valutaalap összefogásával együtt kívánják megmenteni a görög bankrendszert és az eurót. A magánszektor Van Rompuy elmondása szerint kizárólag önkéntes alapon fog részt venni a csomagban. A magánszektortól 37 milliárd eurónyi forrást várnak.

Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök emellett bejelentette, hogy tíz év alatt a bankok összesen mintegy 135 milliárd euróval járulnak majd hozzá az adósság csökkentéséhez.

Van Rompuy a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a támogatás a gyakorlatban adósság-visszavásárlást is jelenthet.

Alacsonyabb kamatok, hosszabb futamidő

A zárónyilatkozat megerősíti azokat a korábban már kiszivárgott változásokat, amelyek szerint a kamatok a jelenlegi 4,5 százalékos szintről 3,5 százalékra csökkennek, a futamidő pedig 7,5 évről legalább a duplájára, 15 évre emelkedik, de szükség esetén akár 30 évig is terjedhet.

Az új intézkedéscsomag kiegészíti azt a három évre szóló, már futó hitelezési programot, amelynek keretében az EU, az euróövezet tagországai és az IMF összesen 110 milliárd euróval segítik Görögországot.

A stabilitásért mindent megtesznek

A közös nyilatkozat szerint a tagállamok októberig fogják kidolgozni a konkrét javaslatokat a munkamódszerek és az eurózóna válságkezelésének javítására.

Az állam- és kormányfők a zárónyilatkozatban azt is megerősítették, hogy továbbra is mindent megtesznek a pénzügyi stabilitás megőrzéséért az euróövezetban és annak országaiban. Megállapították, hogy a fellendülés folytatódik az övezetben, és a közös pénz továbbra is szilárd gazdasági alapokon áll.

Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök az ülés után hangoztatták annak fontosságát, hogy Görögország tartsa magát pénzügyi konszolidációs programjához.

Részt vett a közös sajtótájékoztatón Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök is, aki erre ismét ígéretet tett, és üdvözölte, hogy a jóváhagyott program fenntarthatóvá teszi országa adósságteljesítési képességét.

Trichet: a görög program egyszeri és kivételes

Valamennyi nyilatkozó, köztük Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is kiemelte, hogy a Görögország számára kidolgozott program egyszeri és kivételes, nem vonatkozik más országokra és jövőbeni problémákra.

A zárónyilatkozatban minden más euróövezeti tagállam vezetője "ünnepélyesen megerősítette hajíthatatlan eltökéltségét" arra, hogy országa teljes egészében teljesíti a pénzügyi konszolidáció és a szerkezeti reformok terén tett vállalásait.

Jön az "európai IMF"

Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök a találkozó után úgy fogalmazott a Reuters szerint: "megegyeztünk abban, hogy letesszük az alapjait az Európai Valutaalapnak". Továbbá azt is bejelentette, hogy hazája és Németország még a nyáron új javaslatokat nyújt be az euróövezeti pénzügyi stabilitás növelésére és a tagországok közötti együttműködés fokozására.

A tárgyalásokat követően van Rompuy elmondta: az euróövezeti döntéshozók megegyeztek az Európai Pénzügyi és Stabilitási Eszköz (EFSF) szerepének kiszélesítésében is, egyebek mellett abban, hogy az EFSF a másodlagos piacon is vásárolhasson kötvényeket, amennyiben ezt az válság elleni küzdelem szempontjából az ECB is szükségesnek tartja.

Az EFSF emellett most először arra is felhatalmazást kap, hogy - az IMF-hez hasonlóan - úgynevezett "elővigyázatossági hitelkeretet" nyújtson tagállamoknak, mielőtt a pénzpiacokról lehetetlenné válna a finanszírozásuk, és forrásokat biztosítsanak kormányoknak a bankok feltőkésítéséhez. (Ezeket a lehetőségeket kirábban Németország ellenezte.)

Az EFSF kiszélesített szerepköre a nagyobb eurózónás tagállamokat - mint például Spanyolország vagy Olaszország - hivatott megvédeni attól a helyzettől, hogy egy görögországi csőd esetén ellehetetlenüljön a pénzpiaci finanszírozásuk.

Az a javaslat, miszerint a Görögországnak szükséges további forrásokat bankokra kivetett adókból finanszírozzák, elvetették a döntéshozók még korábban, úgy ahogy az ECB  által vehemensen ellenzett részelges csőd lehetőségének megakadályozását is - jegyzi meg a Reuters.

Az EFSF nagyobb hatásköre viszont minimalizálhatja egy részleges görög csőd által okozott fertőzés terjedésének veszélyét is. Elemzők azonban korábban arra figyelmeztettek, hogy az csak később derül ki, hogy egy relatíve visszafogott adósságkönnyítő csomag hatásos lesz-e.

Az EFSF szerepének kibővítését még a tagállamok kormányainak is el kell fogadniuk, de diplomaták szerint a törvényhozás szempontjából kritikus szereplők Németországban, Hollandiában és Finnországban várhatóan a változtatás mögé állnak, mivel így már a magánszektor is osztozik a teherben.

A közös zárónyilatkozat egyébként ismét felszólított annak a hat jogszabálynak a végső jóváhagyására is, amelyek célja az euróövezeti stabilitást garantáló új intézkedések bevezetése az EU-ban, beleértve a túlzottan nagy adóssággal küzdő országok szankcionálását is.

Az általános következtetések között Van Rompuy azt is megemlítette, hogy csökkenteni kell a függőséget a hitelminősítő intézetektől.

Ez nem más csak időnyerés?

A Reuters azonban rámutatott, hogy a mostani, második mentőprogram Görögországnak csak még néhány hónapnyi időt nyerhet mielőtt a keményebb döntéseket meg kell hozni még több adósságának leírásáról.

A hírügynökség ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy több közgazdász véli úgy, hogy az eurózónás adósságválságból a kivezető út hosszú távon a nemzeti fiskális politikák integrálása lehet, úgy mint egységes eurózónás garanciával támogatott nemzeti államkötvények, vagy a minden ország finanszírozására alkalmas eurókötvények kibocsátása.